A NATO vezetői kedden és szerdán üléseznek a litván fővárosban, a zárónyilatkozatot azonban már kedd délután elfogadták. A nap korábbi felében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kifogásolta a nyilatkozatot amiatt, hogy Ukrajna számára nem jelöltek ki konkrét menetrendet ahhoz, hogy miként csatlakozhat a katonai szövetséghez, és megpróbálta meggyőzni a NATO vezetőit, hogy döntsenek másképp.

A NATO honlapján megjelent szöveg alapján úgy fest, ez nem sikerült. A Vilniusi Csúcstalálkozó Kommünikéje című dokumentum összesen 90 pontból áll, és nem éppen rövid olvasmány. A nyilatkozat lényegesebb megállapításait alább összefoglaltuk. 

• Rögtön a nyilatkozat elején leszögezték, a NATO védelmi szövetség.
• Üdvözölték Finnország csatlakozását és azt, hogy hamarosan Svédország is csatlakozhat, valamint közölték, a NATO kapuja (a 10-es cikkelynek megfelelően) nyitva marad a további jelöltek előtt. 
• Megállapították, hogy az euroatlanti övezetben Oroszország „megtörte a békét”, és azt, hogy Oroszország jelenti a legközvetlenebb fenyegetést a NATO-éra nézve. Hosszú távon azonban Kínát is fenyegetésként jelölték meg: „A Kínai Népköztársaság kitűzött céljai és erőszakos politikája kihívást jelent az érdekeinkre, biztonságunkra, értékeinkre nézve” – írták erről.
• Azt is jelezték, hogy Oroszországot többször is felszólították arra, hogy kezdjen tárgyalásokat Ukrajnával, de az orosz fél nem mutatott nyitottságot „egy igazságos és tartós béke” iránt. Hozzátették, az ENSZ-nek az országok szuverenitásáról, függetlenségéről szóló chartája szerint ez csak akkor érhető el, ha Oroszország teljesen kivonul Ukrajna területéről. Elítélték Oroszországot a háborús bűnök miatt, és minden országot felszólítottak arra, hogy ne adjanak támogatást nekik az invázióhoz.
• Közölték azt is, hogy Ukrajna csatlakozhat a jövőben a katonai szövetséghez, amikor „a szövetségesek úgy ítélik meg, hogy minden szükséges feltétel teljesül”, és hogy ehhez nem lesz szüksége az úgynevezett tagsági akciótervre sem, azt viszont figyelik, hogy Ukrajna milyen reformokat tesz a demokrácia, biztonságpolitika terén a csatlakozáshoz. 
• Bejelentették, létrehoznak egy NATO–Ukrajna Tanácsot (ez a korábban már létező NATO–Ukrajna Bizottságnak fog a helyébe lépni). Azt írták, hogy ebben a két fél egyenlőként tárgyalhat politikai kérdésekről, együttműködésről és Ukrajna jövőbeni tagságáról. Közölték továbbá, hogy a „Komprehenzív támogatási csomag” (CAP) által folytatják Ukrajna támogatását, de csak halált nem okozó eszközöket adnak át Ukrajnának. Ehhez a csomaghoz eddig 500 millió eurót adtak a tagországok, most viszont döntöttek arról, hogy több évre bővítik a csomag időtartamát.
• Azt is leszögezték, hogy kiállnak Ukrajna „függetlensége, szuverenitása, területi integritása” mellett, hogy minden „politikai és gyakorlati támogatást” megadnak nekik, amit csak lehet, és hogy addig támogatják az országot „ameddig csak szükséges”.
• A nyilatkozatban szó esik a nemzetközi terrorizmus elleni fellépésről, és arról, hogy több lépéssel megerősítik a NATO „kollektív védelmét”, különféle harci képességét és készültségét (ez utóbbiak többnyire inkább elvi vállalások formájában jelennek meg, viszonylag kevés a konkrétum). 

Kisebb káosz a kommunikációban Ukrajnát illetően

A NATO országai a „legátfogóbb védelmi terveket” fogadták el a hidegháború vége óta a mostani csúcstalálkozón – ezt közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy Twitter-posztban a fenti nyilatkozatról.

A bejegyzésben azt írta, hogy a szövetség tagjai kritikus pillanatban hoztak döntéseket a biztonságuk érdekében. Hozzátette: megállapodtak egy olyan csomagban is, amellyel Ukrajnát erősítik (ez a CAP lehet), és hozzátette, a megállapodással „egyértelmű utat” biztosítanak Ukrajnának a NATO-ba.

A dokumentumban ugyanis semmilyen konkrét dátum nem szerepel azzal kapcsolatban, hogy Ukrajnának az emlegetett feltételeket mikorra kell teljesítenie, vagy hogy mikor zárulhat le az ország NATO-csatlakozási folyamata.

Mindezt szóvá tette Timofij Milovanov volt ukrán gazdasági miniszter, aki jelenleg a Zelenszkij-kormány tanácsadója. Ő így foglalta össze a következtetéseit a Twitteren:

Ukrajnának nem ajánlottak semmilyen konkrét utat a NATO-ba. Ez Oroszország számára győzelmet jelent, és arra biztatja, hogy folytassa a háborúját Ukrajnában. Ez nem helyes.

Stoltenberg bejegyzése alatt vegyesek voltak a reakciók: voltak, akik üdvözölték a döntéseket, de voltak olyanok is, akik gyávának nevezte a NATO vezetőit amiatt, hogy nem támogatják nagyobb mértékben Ukrajnát, és nem hívták meg az országot a szövetségbe.

Jelzésértékű, hogy a szöveg megjelenése után a Helsinki Bizottság – a NATO-nak és az Egyesült Államok elnökének üzenve – ismét megosztotta a Twitteren egy hetekkel ezelőtti állásfoglalását, amelyben ők is arra szólítottak fel, hogy jelöljenek ki egy „egyértelmű és teljesíthető utat” Ukrajna számára a csatlakozáshoz, mert ez a legtöbb, amit megtehetnek azért, hogy megállítsák az orosz agressziót. 

Stoltenberg ezzel védekezett 

Az MTI szerint Stoltenberg a zárónyilatkozathoz kapcsolódó sajtótájékoztatóján azzal reagált Zelenszkij korábbi kritikájára: jelen pillanatban azt kell biztosítani, hogy Ukrajna megnyeri a háborút, és annak vége lesz, „mert e nélkül nincs tagság, amelyet meg lehetne vitatni”.

Sosem volt a mostaninál erősebb jelzés a NATO részéről, ami a tagság felé vezető úttal kapcsolatos politikai üzenetet, és a NATO-szövetségesek gyakorlati támogatását illeti

– hangsúlyozta Stoltenberg, aki azt is kiemelte: a korábbi csatlakozási folyamatoknál sem voltak konkrét ütemtervek, és azok mindig a feltételek teljesítésétől függtek.

Rajta kívül például a litván védelmi miniszter is azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna egyértelmű utat kapott a NATO-ba. Elképzelhető, hogy a NATO-vezetők zöme hasonló üzenetet fog közzétenni (ez alól jó eséllyel kivétel lesz Magyarország, hiszen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már néhány órája is azt közölte: Ukrajna „sem meghívást, sem menetrendet nem kap az esetleges csatlakozásra”). 

Zelenszkij Twitterén a deklaráció óta egy bejegyzést tettek közzé. Abban az ukrán elnök azt írta: köszöni a védelmi támogatást, amelyet a NATO tagországai adnak Ukrajnának, és ez ügyben szerdán is lesz számos kétoldalú találkozója külföldi partnereikkel. Ezen kívül kijelölték a NATO-Ukrajna Tanács első megbeszélésének időpontját is.

Ez volt az a konkrét rész, amit Zelenszkij kifogásolhatott

A 90 pontos nyilatkozat 11. pontjában van az a rész, amely Ukrajna jövőbeli csatlakozására vonatkozik. Ebben azt írták:

Ukrajna jövője a NATO-ban van. Megerősítjük a 2008-ban, a Bukaresti Csúcstalálkozón tett nyilatkozatunkat, miszerint Ukrajna a NATO tagja lesz, és ma elismerjük, hogy Ukrajna eddigi útja a teljes euroatlanti integráció felé szükségtelenné tesz a Tagsági Akciótervet. Ukrajna egyre átjárhatóbban és szorosabb politikai integrációval kötődik a Szövetséghez, és jelentős előrelépéseket tett a reformok útja terén.

Ezután jönnek azok a mondatok, amelyek szerint a NATO a jövőben is támogatja Ukrajnát, de konkrét időpont valóban nincs sehol azzal kapcsolatban, hogy mikorra történhet bármi előrelépés a csatlakozás ügyében.

Az ukrajnai háború fejleményeit kedden is percről percre közvetítjük ebben a cikkünkben. 

(Borítókép:  A NATO kétnapos vilniusi csúcstalálkozójának első napi ülése 2023. július 11-én. Fotó: Filip Singer / MTI / EPA)