„Az ide vezényelt atom-tengeralattjáró miatt muszáj azon gondolkodnunk, hogy mi a katonai indoka ennek a lépésnek a világnak ebben a békés térségében” – fogalmazott a kubai külügyminisztérium közleménye, amely nem tért ki arra, hogy az amerikai tengeralattjáró, amely Havanna szerint július 5–8. között horgonyzott a támaszpont mellett, fel volt-e fegyverezve.

„Nehéz lenne megmondani, mi volt a pontos indíték” – magyarázta William LeoGrande, a washingtoni American University politikatudományi professzora, aki lehetséges magyarázatként műszaki problémákat és a Kínával kapcsolatos aggodalmakra adott amerikai választ említette.

Lényegében ez az incidens annak a jele, hogy Kuba ismét két nagyhatalom közé szorult a kialakulni látszó új hidegháborúban

– fejtette ki az egyetemi tanár a Reuters brit hírügynökségnek az MTI szerint.

Júniusban Havanna és Peking visszautasította azokat az amerikai jelentéseket, amelyek szerint Kína kémközpontnak használja a karibi szigetországot.

A kubai tárca keddi közleménye arra a veszélyre is figyelmeztet, amelyet a Karib-tengeren járőröző atom-tengeralattjárók és fegyveres erők jelentenek, hozzátéve, hogy a térségbeli amerikai katonai támaszpontok mindig veszélyeztették az itt lakó népek szuverenitását.

Havanna régóta kéri Washingtont, hogy zárja be a szigetország keleti részén fekvő, 121 éves haditengerészeti támaszpontját és a 2002-ben kialakított katonai börtönt is.

A kubai diplomácia vezetése hétfőn megerősítette: ismételten arra kérik az Egyesült Államokat: vessen véget kubai katonai jelenlétének. Szerintük ez csak azt a célt szolgálja, hogy „felbőszítsék Kubát és megsértsék az ország szuverenitását”, valamint hogy az emberi jogok rendszeres megsértésével embereket tartsanak fogva és kínzásnak vessenek alá a börtönben.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma nem adott tájékoztatást katonai műveleteinek részleteiről. A State Department szerint ugyanakkor Havanna csak el akarja terelni a figyelmet annak évfordulójáról, hogy két éve robbant ki a legnagyobb kubai utcai tüntetéssorozat a Fidel Castro vezette 1959-es kubai forradalom óta.

Átlátszó és nevetséges a kubai kormány azon kísérlete, hogy elterelje a világ közvéleményének figyelmét ennek a napnak a jelentőségéről

– vélekedett az amerikai külügyminisztérium egyik tisztségviselője.

Hétfőn ugyanis a kubai külügyminisztérium azzal vádolta meg Washingtont, hogy az amerikai kormányzatnak „közvetlen felelőssége” van a 2021-es kubai demonstrációk kirobbantásában. A koronavírus-világjárvány által súlyosbított kubai gazdasági válság során több tízezer kubai lakos menekült az Egyesült Államokba, amely több mint 60 éve tart fenn kereskedelmi embargót Kubával szemben.