Miután az Európai Bíróság hatálytalanította a német terveket, hogy csak a külföldi autósok fizessenek autópályadíjat, az üzemeltető perelte a kormányt, a választott törvényszék pedig tetemes kártérítést ítélt a javára.
A döntést a felperes, a Kapsch TrafficCom osztrák útdíjszolgáltató jelentette be, és közölte, hogy a bírósági határozattal összhangban 243 millió eurós, több mint 92 milliárd forintos kártérítésre jogosult társával.
Közösségi jogot sért a gyakorlatilag kizárólag külföldieket terhelő autópályadíjak németországi bevezetése – ezt az ítéletet mondta ki az Európai Bíróság éppen négy éve, 2019 júniusában.
A Németországban két évvel korábban, 2017-ben elfogadott díjfizetési rendszer alapgondolata az volt, hogy a németeknek és a külföldieknek egyaránt úthasználati díjat kell fizetniük, csakhogy a német autósokat a gépjárműadó csökkentésével tehermentesítették volna.
Ausztria – Hollandia támogatásával – az Európai Bírósághoz fordult az ügyben, arra hivatkozva, a szabályok gyakorlatilag diszkriminálják a külföldi autósokat, és tulajdonképpen kizárólag nekik kell fizetniük az úthasználatért.
A luxembourgi bírák a felperesnek adtak igazat, így a német hatóságoknak módosítaniuk vagy visszavonniuk kellett a kifogásolt jogszabályt. Az utóbbi mellett döntöttek.
Ezzel azonban hoppon maradt a szerződött üzemeltető. Az autoTicket vegyesvállalatot alapító osztrák Kapsch és a CTS Eventim jegyértékesítő eurómilliárdos szerződést kötött a díj beszedésére és az elektronikus matricák kiadására. Miután az Európai Bíróság hatályon kívül helyezte a német autópályadíj-terveket, az útdíjak beszedésére jogosult vegyesvállalat eredetileg csaknem 560 millió eurós kártérítést követelt a választottbírósági eljárásban.
A bíróság a követelést eltúlzottnak találta, a perben álló felek pedig végül elfogadták a sokkal kisebb, de még így is tekintélyes kártérítést – jelentette a német közszolgálati csatorna, az ARD híradója, a Tagesschau.
„Ez egy keserűen magas összeg” – idézte a Frankfurter Allgemeine Zeitung a szövetségi közlekedési minisztert. Volker Wissing ennek ellenére méltatta, hogy a kártérítés az eredetileg követelt összegnél jóval kisebb. Szavai szerint a kártérítés kifizetése miatt valószínűleg infrastrukturális beruházásokat kell majd elhalasztani.
Az útdíj bevezetésének tervét azonban „szarvashibának” nevezte, és bírálta elődje, a bajor Keresztényszociális Uniót, a CSU-t képviselő Andreas Scheuer intézkedéseit.
Számomra érthetetlen, hogyan történhetett meg, hogy a bírósági döntések előtt szerződéseket kötöttek ebben a kérdésben
– utalt az útdíjfizetési rendszer tervezett bevezetésére a liberális Wissing.
A volt közlekedési miniszter, Andreas Scheuer egyébként az Európai Bíróság ítélete után felbontotta az üzemeltetői szerződéseket.
Az autópályadíj a CSU presztízsprojektje volt, és a német sofőrökre háruló terheket szándékozta enyhíteni.
Az eredeti elképzelés szerint kivétel nélkül minden autósnak útdíjat kellett volna fizetni.
A hazai járműtulajdonosoknak azonban a befizetett útdíj összegével csökkent volna a kötelező gépjárműadó, így útdíjat gyakorlatilag csak a külföldieknek kellett volna fizetnie.
A rendszert – amelytől évi félmilliárd eurós bevételt reméltek – 2020 októberében tervezték élesíteni. Közbelépett azonban az Európai Bíróság, és egy évvel korábban megállapította, hogy a német terv uniós jogot sért.