Egy nappal a hétfői határidő lejárta előtt elhagyta Ukrajna fekete-tengeri kikötőjét az utolsó hajó, amely gabonát szállított exportra. Vlagyimir Putyin orosz elnök már eddig is vonakodott meghosszabbítani az ukrán kivitel engedélyezéséről szóló nemzetközi szerződést - írta a pánarab hírportál, az al-Jazeera.
A TQ Samsun vasárnap reggel indult útjára. Valószínűleg egy ideig ez volt az utolsó teherszállító, amely a megtámadott Ukrajnából szállított gabonát külföldre. Oroszország feltétele a hosszabbításhoz az volt, amíg nem teljesítik saját, a gabonára és műtrágyára vonatkozó követeléseit – jelentette a BBC.
A tavalyi megállapodást a globális élelmiszerhiánytól való félelem közepette kötötték meg – az Ukrajna ellen februárban indított orosz invázió után.
A két szomszédos ország, Ukrajna és Oroszország egyaránt a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartozik.
A török lobogó alatt közlekedő hajó a MarineTraffic szerint reggel nyolc óra után hagyta el Odesszát, és dél felé tartott, a törökországi Isztambulba. Ukrajna mindeddig nem reagált a kölcsönös megállapodás felfüggesztésére.
Hónapokkal ezelőtt azonban Kijev jelezte, hogy januárban például 1,3 millió tonnával visszaesett az export az előző hónaphoz képest, azért, mert az oroszok nem engedték át a Fekete-tengeren az összes hajójukat.
A két hadban álló fél tavaly augusztusban állapodott meg a gabonaexportról, amely lehetővé tette, hogy Ukrajnából négy hónap alatt csaknem negyven millió tonna gabonát exportáljanak.
Nem teljesítették a Moszkva saját élelmiszerexportja előtt álló akadályok felszámolására vonatkozó kötelezettségvállalásokat és más kulcsfontosságú rendelkezéseket – jelezte Putyin már a hétvégén. Az orosz elnök ezzel arra utalt, hogy Oroszország valószínűleg felfüggeszti részvételét a nemzetközi szerződésben.
A megállapodás fő célja, nevezetesen, az afrikai kontinenst is beleértve, a rászoruló országok gabonaellátása nem teljesült
– közölte a Kreml vezetője Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során.
Moszkva egyik követelése, hogy az orosz mezőgazdasági szektor pénzügyeit kezelő Rosszelhozbank újra bekapcsolódhasson a globális fizetési rendszerbe, a SWIFT-be.
Nem veszi fontolóra azon orosz bankok mentességét, amelyeket Moszkva ukrajnai inváziója miatt szankcionáltak – ezt viszont az Európai Unió közölte még az év elején.
Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken – miután beszélt Putyinnal – azt mondta: bízik a megállapodás meghosszabbításában. A szerződést alkalmanként 120 nappal hosszabbítják meg, de Moszkva márciusban és májusban már csak 60 napos határidőt engedélyezett.
Az ukrán elnök néhány nappal az utolsó hosszabbítás előtt sürgős beszélgetést folytatott az ENSZ-főtitkárral.
Érdekeltek vagyunk abban, hogy ne legyen éhínség a világon
– mondta António Guterresnek Volodimir Zelenszkij.
Ukrajna tengeri exportját az ország fekete-tengeri kikötőiből már a tavaly februári inváziót követően orosz hadihajók akadályozták. A megállapodással azonban úgynevezett biztonságos tengeri korridorok jöttek létre, amelyek lehetővé tették a teherszállítók útját.
Az ENSZ szerint az ukrán gabonaexport csaknem fele, 47 százaléka a „magas jövedelmű országokban”, köztük Spanyolországban és Olaszországban; 26 százaléka a „közepes jövedelmű országokban”, például Törökországban és Kínában, 27 százaléka pedig az „alacsony és közepesen alacsony jövedelmű országokban”, Egyiptomban és Szudánban talált vevőre.
Putyin bírálta Ukrajnát, amiért nem exportál többet a fejlődő országokba.
Az ENSZ ezzel szemben azt állítja, hogy a gabonamegállapodás az emberek javát szolgálta szerte a világon, mert több élelmiszer került a világpiacra, ami csökkentette az árakat.
A Magyar Gabonaszövetség áprilisban tiltakozott az ellen, hogy a magyar kormány megtiltotta az ukrán gabona behozatalát. Az intézkedést „piackorlátozónak” nevezték, és emlékeztettek arra, hogy a korábbi tiltások is rossz hatással voltak a piacra.
(Borítókép: ukrán gabonát szállító hajó az odesszai kikötőben 2023. február 18-án. Fotó: Maksym Voitenko / Anadolu Agency / Getty Images Hungary)