Az európai és amerikai biztonsági és hírszerzési tisztviselők már évek óta fokozottan figyelik az északi sarkkör feletti világot, mivel tudják, hogy a sarki jég olvadása előbb-utóbb új kereskedelmi útvonalakat nyit, versenyt indít a természeti erőforrásokért és átformálja a globális biztonságot. A nyugati tisztviselők figyelték, ahogy Oroszország újjáélesztette a szovjet korszak katonai létesítményeit, és ahogy Kína egy „sarki selyemutat” tervezett.
Az ukrajnai háború és a Moszkvához fűződő nyugati kapcsolatok drámai megromlása azonban fokozott riadókészültségbe helyezte a Norvégia és Oroszország közötti fagyos határvidéket, miközben növelte az északi sarkvidék geostratégiai jelentőségét − írta meg a The Washington Post.
Az eredmény a katonai, diplomáciai és hírszerzési érdeklődés fellendülése, ami a „nagy játék”, vagyis a brit és az orosz birodalom 19. századi, ázsiai befolyásért folytatott versengése újjáéledését hozhatja.
Oroszország számára, mivel az ukrajnai háború miatt Moszkva hagyományos katonai erői csökkentek, és az orosz gazdaság is csődöt mondott, sarkvidéki eszközei még kritikusabbá váltak.
Az északi sarkvidék fontosabbá vált, mert az atomfegyverek is fontosabbakká váltak
− mondta Lars Sivert Lervik vezérőrnagy, a norvég hadsereg vezérkari főnöke.
Eközben a NATO növelte jelenlétét északon. Finnország és valószínűleg hamarosan Svédország is csatlakozik a szomszédos Norvégiához a szövetségben.
Idén tavasszal 65 év óta először kötött ki Norvégiában egy amerikai repülőgép-hordozó, amikor megállt Oslóban, mielőtt részt vett volna a NATO-szövetségesek északi gyakorlatain. Ezzel nagyjából egy időben Antony Blinken külügyminiszter körbeutazta a régiót, és bejelentette, hogy az Egyesült Államok újra megnyitja diplomáciai képviseletét Tromsőben, a norvég sarkvidék egyik parti városában. A várhatóan a jövő hónapban érkező amerikai diplomata lesz az első, aki az 1990-es évek óta oda kerül.
Diplomáciai dráma és intrika bőven van a környéken.
Az Északi-sarkvidéki Tanács − amely a területen való együttműködést elősegítő kormányközi fórum − gondban van, mert hét tagja nem hajlandó politikai szinten együttműködni a nyolcadik taggal, Oroszországgal, ami megzavarja az együttműködést olyan kritikus kérdésekben, mint az éghajlatváltozás.
Az elmúlt évben a norvég média beszámolt a repülőtereket és olaj- és gázipari létesítmények körül sündörgő drónokról, kémkedésért lebukott orosz diplomaták kiutasításáról, valamint egy olyan férfi ügyéről, akit illegális hírszerzéssel vádoltak, miközben brazil vendégkutatónak adta ki magát egy norvég egyetemen.
A NATO-szövetségesek számára „a villogó sárga lámpa pirosra váltott, és elővigyázatosabban kell gondolkodnunk” − mondta egy magas rangú amerikai tisztviselő, aki névtelenséget kérve beszélt a szövetség gondolkodásmódjáról. – Az országoknak több információt kell megosztaniuk egymással a destabilizáló akciókról, a furcsának tűnő dolgokról. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy naivak legyünk.”
Kirkenes tengeri kikötője mellett egy őrtoronyból fiatal norvég katonák a határon túlra, az orosz vadonba néznek, és a sima sziklákból és alacsony fenyőkből álló nyári tájat figyelik. A látvány csak akkor változik, amikor az évszakok. Januárban, nem messze innen, egy férfi, aki azt állította, hogy az orosz Wagner-zsoldoscsoportból dezertált, a sarkköri éjszaka közepén átfutott egy befagyott folyón.
„Oroszország északi képességei, beleértve a nukleáris fegyvereket is, továbbra is érintetlenek és nagyon veszélyesek” − mondta el a norvég hadsereg vezérkari főnöke.
A nyugati tisztviselők attól is tartanak, hogy Oroszország elzárhatja az Európába tartó kereskedelmi hajózási útvonalakat vagy az amerikai haditengerészet hajóit, különösen a „Grönland–Izland–Nagy-Britannia-rés” nevű potenciális tengeri fojtópontnál, amely elválasztja a Norvég- és az Északi-tengert a nyílt Atlanti-óceántól.
Oroszország képessége, hogy megzavarja az utánpótlási útvonalakat, valódi kihívást jelent a szövetség számára
− mondta egy névtelenséget kérő magas rangú nyugati hírszerzési tisztviselő.
Aggodalomra ad okot az is, hogy Moszkva feltérképezte a tenger alatti kritikus infrastruktúrát, és így szabotázsakciókat folytathat Európa ellen. Júniusban a NATO új központot hozott létre a tenger alatti csővezetékek és kábelek védelmére.
Janne Kuusela, a finn védelmi minisztérium védelmi politikai igazgatója szerint a hagyományos katonai konfrontáció kockázata az Északi-sarkvidéken továbbra is alacsony, de ez nem zárja ki a konfliktust az elkövetkező években.
Mindannyian látjuk, hogyan viselkedik Oroszország
− mondta.
A férfi, aki José Assis Giammaria néven mutatkozott be, egy 37 éves brazil kutató, aki állítólag azért érkezett Tromsőbe, hogy az Északi-sarkvidék biztonságával foglalkozzon − aminek megvolt a maga értelme, ugyanis Tromsö a sarkvidéki kérdésekkel kapcsolatos kutatás és diplomácia központja.
Amikor azonban a norvég hatóságok októberben letartóztatták, azt állították, hogy valójában egy 44 éves orosz állampolgár, Mihail Mikhail Mikushin. A tisztviselők szerint az időszak, amelyet kanadai egyetemeken korábban eltöltött, része volt annak a törekvésnek, hogy hamis személyazonosságának háttértörténetét kidolgozza.
Egészen biztosak vagyunk benne, hogy nem brazil
− mondta tavaly ősszel Thomas Blom, a norvég biztonsági szolgálat munkatársa.
A letartóztatás sokkolta Tromsót, egy olyan várost, ahol még mindig uralkodik az „északi-sarkvidéki kivételesség” gondolata − az az elképzelés, hogy a régiót meg lehet védeni a politikától.
Több mint három évtizeden keresztül diplomaták és tudósok amellett érveltek, hogy az Északi-sarkvidék védelmének kritikus munkáját el kellene választani a politikától. A kémügy és a diplomáciai viszály az Északi-sarkvidéki Tanácsban − amelynek titkársága Tromsőben van − azonban a nagyhatalmi versengés újbóli fellángolására utal a térségben.
A mi fő feladatunk jelenleg az, hogy a tanácsot egyben tartsuk
− mondta Morten Hoglund, az Északi-sarkvidéki Tanács vezető tisztviselőinek elnöke.
Marc Lanteigne, a Tromsői Egyetem Politikatudományi Tanszékének docense, az északi-sarkvidéki kapcsolatok szakértője szerint a fórum lehet, hogy egyáltalán menthető meg.
„Ha hosszú távon befagynak a tárgyalások, akkor lehet, hogy szükségünk lesz egy másik fórumra, ahol az éghajlatváltozásról és az Északi-sarkvidéken közlekedő hajókról beszélhetünk” − mondta.
„Minden bizonnyal aktívabbak lesznek a nagyhatalmak a világnak ezen a részén − tette hozzá. – És kíváncsi vagyok, hogy Tromso készen áll-e erre.”
Lanteigne tagja a Tromsői Egyetem Szürke Zóna nevű kutatócsoportjának, amely a hibrid fenyegetésekkel foglalkozik. Letartóztatása előtt Giammaria (más néven Mikusin) is szerepelt a csoport honlapján.
Lanteigne nevetett az irónián, hogy egy fedésben lévő orosz ügynök a hibrid fenyegetések kutatójának adja ki magát.
Ez egy igazán érdekes illusztrációja volt annak, hogy amikor a biztonságról beszélünk, akkor nem csak a katonai biztonságról beszélünk. Hirtelen egy kirívó példát látunk erre
− mondta.