Súlyos adóssággal küszködik Kuba, amely nem tudta hozni idei export- és importterveit, miközben továbbra is nagy hiány van az élelmiszerek, az üzemanyagok, valamint a mezőgazdaság területén az ország túlzott külföldi kitettsége miatt.

Leticia Morales, az ország gazdasági ügyeiért felelős alelnöke a kubai parlament egyik bizottsága előtt jelentette be, hogy az ország exportbevételei eddig 1,3 milliárd dollárt, míg az importköltések már 4,4 milliárd dollárt tettek ki, ami a várt teljesítménynek mindössze a 35,7 százaléka. Összehasonlításképp 2019-ben a kommunista állam még 12,6 milliárd dolláros exportról és 11 milliárd dollár értékű importról számolt be.

Morales azt is elmondta, hogy a tavalyi növekedés 1,8 százalékos volt a korábban bejelentett 2 százalékhoz képest. A bruttó hazai termék az év elején 8 ponttal maradt el a járvány előtti szinttől.

Kubában 3 százalékos növekedést jósoltak az idei évre, míg az Egyesült Államok latin-amerikai és Karib-térségért felelős gazdasági bizottsága ennek felét a prognosztizálta a közép-amerikai államnak.

A havannai kormány egyébként kevés információt oszt meg országa pénzügyi és gazdasági helyzetéről. Legutóbb 2019-ben tettek közzé beszámolót, amely szerint a külföldi adósság elérte a 19,6 milliárd dollárt. Kubában egyébként 2020 óta folyamatos az áruhiány az olyan létfontosságú cikkek terén, mint az élelmiszerek vagy a gyógyszerek, de üzemanyagból és egyéb termékekből is jelentős deficit mutatkozik.

Az országban magas az infláció, ami számos tiltakozást és rekordméreteket öltő kivándorlást eredményezett. A minden eddiginél súlyosabb gazdasági válság enyhítésére az állam – korlátozottan – külföldi befektetőket is beenged már, elsősorban a kis- és nagykereskedelemben. Ez jelentős lépés a szigetország szempontjából, azonban a teljes nyitástól a kubai kormány elzárkózik.