Váratlanul demográfiai úttörővé vált egy japán nagyvállalat. Ráadásul kezdeményezése fontos tanulságokkal szolgálhat az állam és kelet-ázsiai szomszédai számára, amelyek csökkenő termékenységi rátákkal küzdenek.
Amikor Masahiro Okafuji 2010-ben az Itochu vezérigazgatója lett, kiemelt célul tűzte ki a termelékenység javítását azért, hogy a vállalat felvehesse a versenyt a nagyobb riválisokkal Japánban. Megközelítése egyedi volt. Megtiltotta az irodai munkát este nyolc után, ahogyan a túlórázást is.
Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a biztonsági őrök és a HR-esek végigmentek az Itochu tokiói irodaházán, és felszólították az embereket, hogy menjenek haza. Az íróasztalukba kapaszkodóknak azt mondták, hogy másnap korán jöjjenek be, hogy elvégezzék a munkájukat, mindezt extra fizetésért – írja a Bloomberg.
A módszer működött. Egy évtizeddel később a cég több mint ötszörösére ugrott az egy alkalmazottra jutó profit mértékét nézve 2010-ről 2021-re, mivel a nyersanyagárak emelkedése és a gyenge jen fellendítette az eredményt. Az is megváltozott az Itochu vezetőségének meglepetésére, hogy
több női alkalmazott vett ki szülési szabadságot, szült gyereket és tért vissza dolgozni.
Az Itochu ezzel váratlan úttörővé vált a csökkenő születési tendencia megfékezésében, amelyet Japán kormánya keményen próbált megfordítani, de nem sok sikerrel. Az Itochunál azt tapasztalták, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében megduplázódott a termékenységi ráta, és a 2022. március 31-ével végződött pénzügyi évben egy női alkalmazottra átlagos két gyermek jutott, ami jóval meghaladja Japán termékenységi rátáját, amely 1,3.
Bár a teherbe esés gyakorlatilag egy nő karrierjének végét jelentheti számos más japán vállalkozásnál, az Itochunál sok női alkalmazott visszatért, köszönhetően a lerövidített munkaidőnek és a cég által az irodája közelében felállított napközinek, aminek révén könnyebben össze lehet hangolni a munkát és a gyereknevelést.
A cég tapasztalatai különösen fontos tanulságokkal szolgálhatnak Japán és kelet-ázsiai szomszédai számára, amelyek csökkenő termékenységi rátákkal küzdenek. Fumio Kishida japán miniszterelnök meg akarja állítani az általa nemzeti válságnak nevezett felgyorsuló születésszám-csökkenést, amely 2040-ig 11 millió fős munkaerőhiánnyal fenyeget, és az ország nyugdíj- és egészségügyi rendszerének összeomlásához vezethet.
Áprilisban új ügynökséget hoztak létre a gyermekek és családok számára, hogy megbirkózzanak ezekkel a kihívásokkal, míg júniusban Kishida 25 milliárd dollárt ígért új intézkedésekre, hogy az embereket gyerekvállalásra ösztönözze.
Kelet-Ázsia többi részén is nagy kockázatokat rejt magában a csökkenő születésszám, köztük a gazdasági visszaesést. Dél-Koreában van a világ legalacsonyabb termékenységi rátája évek óta, amely 2022-ben 0,78-ra esett. A 25 és 39 év közötti nők munkaerőpiaci kiesésének aránya itt a legmagasabb a fejlett országok között is.
Nem titok, hogy a büntető, nem támogató vállalati kultúra ezekben az ázsiai gazdaságokban hatással van a nők gyermekvállalási hajlandóságára.
A kínai technológiai szektorban dolgozók közül sokan panaszkodnak a „996” néven ismert túlórázási kultúra miatt, amely reggel 9-től este 9-ig tartó munkát jelent heti hat napon keresztül.
Egy kínai cég nemrégiben igyekezett enyhíteni ezen a mérgező munkakultúrán. Júniusban a Trip.com online utazási iroda bejelentette, hogy évente 10 000 jüan (465 000 forint) gyermeknevelési támogatást kínál az alkalmazottaknak minden újszülött után 5 évig, az otthoni munkavégzés lehetősége és egyéb előnyök mellett.
Az Itochu példájából más japán vállalatok is tanultak. A Mitsui az év elején bejelentette, hogy ettől a hónaptól kezdve akár 100 000 jent (240 000 forint) adna azoknak az alkalmazottaknak, akik a munkateher egy részét átvállalják a gyermekgondozási szabadságon lévő kollégáktól. A Recruit, az Indeed és a Glassdoor japán anyavállalata pedig lehetővé teszi az alkalmazottak számára, hogy az idő nagy részében otthonról dolgozzanak, és extra szabadnapokat kínál a törvényben meghatározott szabadságon felül.
Míg az olyan vállalatok, mint az Itochu nagyban hozzájárultak Japán háború utáni gazdasági csodájához, ugyanakkor jól reprezentálják az ország vállalati kultúráját is, amelyet a férfidominancia, a hosszú munkaidő és a nyomás is jellemez. Kevesen várták olyan nagyvállalatoktól, mint az Itochu, a Mitsui, a Mitsubishi vagy a Sumitomo, hogy elszakadjanak a több évtizedes munka iránti extrém elhivatottság szellemétől, és úttörővé váljanak a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly kialakításában.
A nagy cégek általában aktívabbak a munka rugalmasságának bevezetésében, mint a kisebbek.
Japánban a több mint 1000 főt foglalkoztató nagyvállalatok csaknem egyharmada rugalmas munkaidőt kínál, szemben a 100 főnél nem nagyobb cégek kevesebb mint 10 százalékával.
Néhányan azonban megkérdőjelezik, hogy az Itochu sikere megismételhető-e szélesebb körben. A gyermeknevelés pénzt és időt is igényel, és az Itochuhoz hasonló vállalatok kínálják Japán legjobban fizetett állásait. Az Itochuban dolgozók átlagos éves jövedelme 2023-ban 17,3 millió jen (41,5 millió forint), ami körülbelül négyszerese az országos átlagnak.
(Borítókép: Kiyoshi Ota / Bloomberg / Getty Images)