Az európai uniós politikákról, a kisebbségi jogérvényesítésről, az energiaellátás biztonságáról, az egyetemek térségfejlesztésben betöltött szerepéről rendeztek egyebek közt pódiumbeszélgetéseket csütörtökön Tusnádfürdőn, a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor közéleti programjának második napján.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a 2024-es választási évről rendezett csütörtök délutáni pódiumbeszélgetésen arról beszélt: „Most már látszik a fény az alagút végén.”
a kormány már biztosan teljesíteni tudja azt a vállalását, hogy év végéig egy számjegyűre csökkentse az inflációt, ez már októberre, novemberre bekövetkezhet.
Úgy vélekedett: ha csoda nem is, de egy jobbra tolódás talán várható az európai parlamenti választásoktól, ami „talán észszerű felvetések megtárgyalását is lehetővé teszi”. Szerinte az EP-ben ma minden megtalálható, ami rossz Európában: a korrupció melegágya, és „a többség azt sem tudja, hogy fiú-e vagy lány”.
A Blokád – és ami mögötte van címmel a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) rendezett programon Gulyás Gergely arról beszélt, hogy ha fontosnak tartjuk a múltunkat, akkor a film az egyik legfontosabb eszköz a bemutatására.
Az más kérdés – folytatta –, hogy az időben meddig lehet visszamenni.
Ha nincs aktuálpolitikai szaga, a hatalom általi megfertőzöttséget sikerül elkerülni – ami jelen esetben sikerült –, akkor lehet a rendszerváltozás időszakáról is filmet alkotni
− mutatott rá.
Gulyás Gergely értékelése szerint a rendszerváltoztatás mostanra talán olyan távlatokba került, hogy nem közvetlen aktuálpolitikai a megítélése, és az akkori történésekre objektíven lehet tekinteni.
Kitért arra is, hogy abban egyetértés van, hogy maga a rendszerváltoztatás, a demokráciára való átmenet sikeres volt és kiemelt jelentőségű az ország történetében.
Annak idején a napi politika szintjén nagyon nehéz volt hitelesen tájékozódni arról, ki mit tett azért, hogy Magyarországon rendszerváltozás legyen, a kommunisták elmenjenek végre, és azokra bízzák az országot, akiket a nép megtisztel a bizalmával – idézte fel.
Ha pedig megnézik, 1990-ben kik vezették és ma kik vezetik a nyugati országokat, elmondható, az egy más világ volt – jegyezte meg.
Göncz Árpád akkori államfőről szólva azt mondta,
a köztársasági elnök az alkotmányt sem tartotta tiszteletben, ha az őt jelölő párt érdekei ezt kívánták.
Ennél súlyosabb állítás egy köztársasági elnök esetében nem fogalmazható meg – jegyezte meg a miniszter, aki úgy összegzett:
Göncz Árpádot életútja méltóvá tette az államfői posztra, de elnöki tevékenységével méltatlanná vált arra.
Kónya Imre ügyvéd, korábbi belügyminiszter arról beszélt: legfőbb ideje volt elkészíteni a filmet. Most, amikor olyan lesújtó az emberek véleménye a politikusokról, jó tudni, hogy éltek olyan emberek, akik egész életüket a nemzet szolgálatának szentelték – fogalmazott.
Antall József életében nem volt egyetlen olyan momentum sem, amely miatt egy kicsit is szégyenkezni kellene, fontos, hogy egy ilyen emberről film készült. Az alkotás méltó emléket állít Göncz Árpádnak is – jegyezte meg.
Ahogy megjelent a politikában, a nyugati politikustársai örömmel üdvözölték, hogy nem egy kiszámíthatatlan forradalmár jön, aki ajtóstul ront a házba, hanem aki úgy viselkedik, mint ők. Olyan volt, mint egy nyugati politikus, és igen jó kapcsolatokat épített ki rövid idő alatt – idézte fel Antall József alakját.
Nagyon szigorú elvei voltak, az irányt sosem tévesztette el, de eközben gyakorlatias volt – méltatta a volt kormányfőt.
A szabadegyetem Kisebbségi jogok háborúban és békében című pódiumbeszélgetésén Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó arról beszélt, hogy „óriási lejtőre” került Ukrajnában a nemzeti kisebbségek – köztük a kárpátaljai magyarság – ügye. Pedig a háború nem jogosítja fel Ukrajnát a jogszűkítésre, és nem menti fel az alól, hogy teljesítse az EU által a tagjelölt államoknak előírt csatlakozási követelményeket – mondta.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter az energiabiztonság témájában rendezett beszélgetésen azt mondta:
a villamosenergia- és a gázellátás tekintetében egyaránt ellátásbiztonság van Magyarországon.
A gázellátásról kiemelte: stabil és robusztus gázhálózata van az országnak, és Szlovénia kivételével minden szomszédos országgal összekötik kétirányú kompresszorok és csővezetékek, amelyek az importra és exportra egyaránt lehetőséget biztosítanak.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára elsődlegesnek nevezte, hogy legyen energia, és ezt lehetőleg a legolcsóbban tudják beszerezni.
Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy a rezsicsökkentés politikája folytatódik, és ennek biztosítását, a családok védelmét az egyik legfontosabb nemzetbiztonsági kérdésnek nevezte. A rezsicsökkentés egész Európában egyedülálló – húzta alá, hozzátéve:
a gáz és villamos energia ára Európában Magyarországon a legalacsonyabb.
Az egyetemek szerepe szintén téma volt Tusnádfürdőn: Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter arról beszélt, hogy az egyetem ma már nem csupán elméleti kutatóközpont, nem a tudás elefántcsonttornya, hanem olyan intézmény, amelynek egyre inkább be kell kapcsolódnia az adott térség gazdasági, tudományos és kulturális életébe.
Az egyetemek szerepe a területfejlesztésben című pódiumbeszélgetésen rámutatott: az általa vezetett tárca stratégiai partnerségeket köt a felsőoktatási intézményekkel a különböző térségek fejlesztésére. Elmondta: ezeknek az adott térségre vonatkozóan specifikus tudással kell rendelkezniük, így gyakorlati szempontból hasznosak tudnak lenni a befektetők számára, és a stratégiakészítésben is segíteni tudnak.
Navracsics Tibor szerint
a felsőoktatási intézmények feladata nem csak a piaci igények kielégítése, stratégiaalkotó szerepük is van.
Példaként említette a finn modellt, ahol – állami döntés mentén – a területfejlesztési politika főszereplőjévé léptették elő az egyetemeket, hogy közvetítőszerepet töltsenek be a politikai, gazdasági és kulturális szereplők között – ez jelenti a finn fejlesztéspolitika vázát. Rámutatott, hogy egyre több olyan példa látszik, amelyeknél stratégiai jelentőségű intézményekként tekintenek az egyetemekre.
A beszélgetésen Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár hozzátette: az együttműködés lényege, hogy az egyetem legyen a térség része, összekapcsolják azt a gazdasági szereplőkkel, a társadalom más szereplőivel, és ehhez ki kell alakítani a kompetenciákat.
Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára, leendő igazságügyi miniszter egy pódiumbeszélgetésen arról beszélt: szétfeszíti az Európai Uniót, ha Brüsszel diktálni próbál a jogalkotás terén, mert ez a folyamat oda fog vezetni, hogy a tagállamok nem tartják be az uniós döntéseket.
Rámutatott: az EU sokféleségét meg kell őrizni, nem kell rákényszeríteni egyetlen tagállamra sem, hogy azokat a jogi megoldásokat alkalmazza, mint egy másik ország, hanem a közös pontokat kell megkeresni. „Ehhez objektív kritériumrendszer kell, olyan, amely mindenkinek megfelel. Ha nem így működik, az EU szét fog esni” – mondta.
E beszélgetés másik résztvevője, Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője arról beszélt, hogy az erdélyi magyarok számára a nemzetállam fogalma disszonáns, mert azokra a román nemzetállami törekvésekre emlékezteti őket, amelyeknek a nemzeti kisebbségek lojalitását megkövetelve valójában a homogenizálás, a beolvasztás a céljuk.
Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter egy beszélgetésen arról szólt, hogy a kultúra közösséget épít, hiszen nemcsak a festmények, a zenedarabok a része, hanem a beszélt, énekelt, táncolt anyanyelv is, mely közösséget teremt.
Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára egy pódiumbeszélgetésen, az ifjúsági szervezetek képviselőivel közösen megállapította: nincs annyi magyarországi fiatal, hogy nélkülözni lehetne a külhoniakat, a teljes Kárpát-medencében kell gondolkodni.
A kultúra kérdése az idei tusványosi rendezvényen is helyett kapott, hiszen L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszteri biztosa, illetve Richly Gábor, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára beszélgetett kulturális trendekről. Az erről szóló beszámolót itt olvashatja, az Index pedig mikrofonvégre kapta Hoppál Pétert.