Annak ellenére, hogy 2020 novemberében Azerbajdzsán és Örményország tűzszüneti megállapodást kötött, továbbra is akadnak elvétve fegyverdörrenések a mindkét ország által vágyott Hegyi-Karabahban. Ugyan a tűzszünetetet orosz békefenntartók lennének hivatottak betartatni, de az ukrajnai háború miatt számuk – és emiatt a visszatartó erejük – csökken, ez pedig az örmény miniszterelnök szerint újabb háborúhoz vezethet.
2020. szeptember végén újult ki a befagyott konfliktus Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi-Karabahban, ami végül november 10-én zárult tűzszünettel. Akkor abban állapodott meg az egymással háborút viselő két fél, hogy a harcokban az azeriek által megszerzett területek maradnak azeri ellenőrzés alatt, illetve orosz békefenntartók érkeztek a területre, hogy ezzel akadályozzák a további harcok kialakulását.
Ugyanakkor hiába a tűzszüneti megállapodás, az a két ország közötti alapkonfliktust nem oldotta fel – mind az azeriek, mind az örmények számára fontosnak számít a terület, történelmi és kulturális okok mellett a régiós erőviszonyok miatt is.
Így nem meglepő, hogy az örmények továbbra is elégedetlenek, amiért az azeriek győzelmével zárult a bő két hónapig tartó háború. Nemrég ugyanis az örmény miniszterelnök,
Nikol Pasinján azzal vádolta meg Bakut, hogy Azerbajdzsán újabb „népirtást” hajthat vége az örmények lakta területeken
– tudósít róla az Euractiv.
„Amíg a békeszerződést nem írjuk alá, és egy ilyen szerződést nem ratifikál a két ország parlamentje, addig természetesen a háború valószínű (Azerbajdzsánnal – szerk.)” – fogalmazott az örmény miniszterelnök az AFP-nek adott interjújában, majd hozzátette, szerinte Baku nem népirtás előkészítését tervezi, hanem az már folyamatban is van.
A lap megjegyzi, az elmúlt időszakban ugyanis előfordult élelmiszerhiány, de az egészségügyhöz való hozzájutással kapcsolatosan is komoly problémák adkanak.
Az örmény miniszterelnök megjegyzi, hogy az Európai Unió, az Egyesült Államok, illetve külön Oroszország közvetítésével folytatott béketárgyalások rosszul állnak, emellett azzal vádolta meg Azerbajdzsánt, hogy továbbra se vett vissza agresszív retorikájából, sőt etnikai tisztogatással vádolta meg Bakut.
Mint korábban beszámoltunk róla, Oroszország megtámadta Ukrajnát 2022. február 24-én, és ez más befagyott konfliktusokra is hatással lehet, köztük az elméletileg Oroszország által felügyelt és biztosított Hegyi-Karabahra is.
A két ország közötti konfliktus régóta húzódik, hiszen először még a Szovjetunió felbomlása előtt, 1988 februárjában folytattak harcokat a területen – akkor Örményország volt a kezdeményező, és 1994-ig tartott a háború, aminek következtében létrejött a de facto független, ám valójában Örményországtól függő Hegyi-Karabah Köztársaság, miközben de jure az Azerbajdzsán része maradt.
Az ukrajnai háború kitörése óta pedig folyamatosan csökkent a régióban tartózkodó orosz békefenntartók száma, így elvétve többször is összecsaptak az azeri és az örmény erők.