Rekordot döntöttek a héten Európában a hőhullámok okozta átlaghőmérsékletek. A helyzet annyira súlyos, hogy Görögországban lezárták az Akropoliszt a turisták elől és a hétvégére megint 45 fok körüli hőségrekordot várnak.
Az ENSZ szerint az Európát sújtó veszélyes hőhullámok további rekordokat dönthetnek meg. Ezeket az eseményeket nehéz közvetlenül az éghajlatváltozáshoz kapcsolni, mivel az időjárás és a Föld óceánjainak kapcsolata nagyon összetett − írja a BBC.
A vizsgálatok még folynak, de a tudósok már most attól tartanak, hogy a legrosszabb forgatókönyvek is kibontakozhatnak. Júliusban a valaha mért legmelegebb napot élte át a világ, megdöntve a 2016-os globális átlaghőmérsékleti rekordot.
Az óceánok globális átlaghőmérséklete májusban, júniusban és júliusban is rekordokat döntött. Közeledik a valaha mért legmagasabb tengerfelszíni hőmérséklethez, amelyet 2016-ban mértek.
A tudósokat azonban különösen az Atlanti-óceán északi részén tapasztalható szélsőséges hőség riasztja.
Az Atlanti-óceánnak ezen a részén még soha nem volt tengeri hőhullám. Erre nem számítottam
− mondja Daniela Schmidt, a Bristoli Egyetem földtudományi tanszékének professzora.
Mint azt megírtuk, Görögországban számos erdőtőtűz pusztít, jelenleg több mint ötszáz tűzoltó igyekszik megfékezni a nyolcvan helyen felcsapott lángokat. Úgy tűnik, minden valószínűség szerint továbbra marad az elmúlt napokban megtapasztalt 40 fok feletti kora délutáni csúcshőmérséklet, ami miatt például - hasonlóan a múlt hétvégéhez -
tilos az Akropoliszt látogatni 12 és délután 5 óra között.
Közben Franciaország és Olaszország is bejelentette, hogy katonai tűzoltó gépeket küld Görögországba, hogy segítsék az ottani tűzoltásban résztvevőket. Svájcban legalább 100 hektáron égett az erdő Valais kantonban, és ott a hadsereget is mozgósították, hogy megfékezzék a lángokat.
Úgynevezett „klímaszkeptikusoktól” gyakran hallani azt az érvelést, hogy a történelemben voltak már a mostaninál melegebb időszakok, például az ún. római meleg periódusban (körülbelül időszámításunk szerint 1 és 200 között) vagy a középkori klímaanomália idején (körülbelül Krisztus után 900 és 1100 között).
És volt az úgynevezett „kis jégkorszak (körülbelül 1550 és 1850 között), amikor pedig hidegebb volt.
A szakemberek azonban rámutatnak, hogy ezek a klímaanomáliák nem érintették az egész földfelszínt, és még ha viszonylag nagy részére kiterjedtek is, időben akkor sem egyszerre, hanem hol itt, hol ott jelentkeztek: míg a bolygó egy része melegebb, másik része hidegebb volt az átlagosnál. Egyedül a jelenlegi felmelegedésre igaz, hogy a bolygó teljes felszínén, egyidejűleg érvényesül.