A Wagner-csoport egyik parancsoka a BBC-nek mesélt róla, hogyan zajlott az egy hónappal ezelőtti, Moszkva ellen indított lázadásuk. Mint mondta, neki és harcostársainak „fogalmuk sem volt” arról, mi történik, mindenről a Telegram-csatornákon értesültek, pont úgy, ahogy a többi ember is. Csak azt tették, amit parancsba adtak nekik.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője néhány héttel ezelőtt lázadásba kezdett. Június 23-án bejelentette, hogy az orosz védelmi minisztérium ellen vonulnak, miután rakétatámadás érte őket az orosz hadvezetés parancsára. Kevesebb mint 24 óra alatt előbb elérték Rosztov-na-Donu városát, majd a főváros, Moszkva felé vették az irányt. A Wagner-csoport és a Kreml végül megállapodott, Prigozsin pedig visszafordította a főváros felé igyekvő konvojt.
A Wagner-harcosok ritkán szólalnak meg a médiában, de a BBC-nek lehetősége nyílt az egyik parancsnokkal beszélni. A fiatal zsoldos azt állította, hogy neki és harcostársainak „fogalmuk sem volt” arról, mi történik.
Gleb – természetesen nem ez az igazi neve – korábban részt vett a kelet-ukrajnai térségben zajló legvéresebb, bahmuti csatában is. Amikor a lázadás elkezdődött, az oroszok által megszállt Luhanszk régióban lévő laktanyában pihent az egységével. Június 23-án kora reggel kapták a hívást, hogy csatlakozzanak az Ukrajnából kivonuló Wagner-harcosok menetoszlopához. A parancs egy Wagner-parancsnoktól érkezett, akit Gleb biztonsági okokból nem akart megnevezni, de az illető Prigozsin és a Wagner Parancsnoki Tanács utasítására cselekedett.
Gleb azt mondta, senkinek sem mondták el, hogy merre tartanak, de meglepődött, amikor rájött, hogy a frontvonaltól távolodnak. „Nem láttam egyetlen határőrt sem, de a közlekedési rendőrök tisztelegtek nekünk útközben” – emlékezett vissza. Ahogy közeledtek Rosztov-na-Donuhoz, a harcosok parancsot kaptak, hogy vegyék körül a város összes rendvédelmi szervének épületét, és foglalják el a katonai repülőteret. Gleb egységének azt mondták, vegye át az ellenőrzést a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) regionális irodái felett.
Amikor megközelítették az épületet, az teljesen kihaltnak tűnt, de a biztonság kedvéért egy drónt felküldtek, hogy ellenőrizzék, nincs-e ott valaki. Végül fél óra elteltével kinyílt egy ajtó, és két ember lépett ki az utcára. „Azt mondták, srácok, kössünk üzletet – meséli Gleb. – Én erre azt kérdeztem: miért kellene alkut kötni? Ez a mi városunk. Így hát csak abban állapodtunk meg, hogy békén hagyjuk egymást. Időnként kijöttek cigizni” – tette hozzá.
A rosztovi újságírók hasonló helyzetről számoltak be számos kormányzati épületben a városban és környékén. A Wagner-harcosok először drónokkal repültek föléjük, majd körbevették őket. Senkit sem engedtek ki, de a futárokat beengedték az élelemmel.
Miközben mindez zajlott, a Wagner-vezér az orosz hadsereg déli katonai körzetének főhadiszállásán találkozott az orosz védelmiminiszter-helyettessel, Junusz-bek Jevkurov altábornaggyal és a vezérkari főnök helyettesével, Vlagyimir Alekszejev altábornaggyal. Prigozsin azt követelte, hogy adják át Valerij Geraszimov vezérkari főnököt és Szergej Sojgu védelmi minisztert.
Mindeközben, amikor Prigozsin a megbeszélésen volt, egy Wagner-harcosokból álló másik egység is mozgásba lendült. Gleb megerősítette a médiajelentéseket, melyek szerint ezt az csapatot a Wagner alapítója, Dmitrij Utkin, a különleges erők egykori tisztje vezette, akit ritkán látnak a nyilvánosság előtt.
Ez a hadoszlop a Voronyezs felé vezető főúton haladt, és nyilvánvalóan Moszkva felé tartott
– mondta Gleb.
A BBC felteszi a kérdést, hogy a parancsnok tudott-e a tervről, de Gleb megesküdött, hogy fogalma sem volt róla. „Telegramról tudtuk meg mi is, mi történik, pont úgy, ahogy a többi ember” – felelte.
Június 24-én este Glebet felkereste az egyik felettese, és minden magyarázat nélkül közölte vele, hogy neki és az egységének most vissza kell térnie a luhanszki bázisra. Miközben visszatértek a laktanyába, a Telegramon követték a híreket. Olvasták, hogy Prigozsin ellen elfogatóparancsot adtak ki, ahogyan azt is, hogy ejtették ellene a vádakat, majd Belaruszba száműzték. Arról is hírt kaptak, hogy a Wagner-harcosokat nem vonják felelősségre a lázadásban játszott szerepükért, harci érdemeikre hivatkozva.
Gleb és egysége számára a jövő most bizonytalan. Azt mondták nekik, hogy maradjanak a luhanszki laktanyájukban, és várják a további parancsokat. Arra a kérdésre, hogy miért nem hagyja el a Wagnert, Glebnek egyszerű válasza van: „A szerződésem még nem járt le”.
Az Index vasárnap is figyelemmel kíséri a háború legfontosabb történéseit, percről percre frissülő cikkünket ide kattintva tudják elolvasni.