Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tájékoztatása szerint a román külügyminisztérium bekérette a bukaresti magyar nagykövetet.
A magyar nagykövetet bekérették a román külügyminisztériumba – jelentette be Szijjártó Péter az ATV kérdésére egy mai sajtótájékoztatón. A külügyminiszter elmondása szerint a sajtótájékoztató előtt ért véget, Szijjártó Péter megfogalmazása szerint a „minden bizonnyal rendkívül barátságos beszélgetés”.
Szijjártó elmondása szerint Románia budapesti nagykövete július 13-án járt a külügyminisztériumban, és szóbeli demarsot terjesztett elő a területi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárnak, „felolvasott egy, a saját bukaresti külügyminisztériumától kapott utasítást, és ebben részletezték, mit várnak a magyar miniszterelnöktől, hogy miről és hogyan ne beszéljen” Tusnádfürdőn. Orbán Viktor ezeket az elvárásokat pontosan idézte beszéde elején.
Orbán Viktor beszéde elején elmondta, idén kapott segédanyagot a beszédhez, a román külügy a segítségére sietett, megírták neki, hogy miről nem szabad beszélni. Többek között azt tanácsolták Orbán Viktornak, hogy ne beszéljen nem létező romániai közigazgatási egységekről, mire megjegyezte:
mi soha nem állítottuk, hogy Erdély és Székelyföld román területi egységek lennének.
A javaslatban szerepelt az is, hogy a magyar miniszterelnök ne tüntesse fel rossz színben a nyugati értékeket. Idesorolta a migrációt, az LMBTQ-t és a háborút, „ezeket nem kell rossz színben feltüntetni, maguktól is rossz színben tűnnek fel”. Orbán Viktor leszögezte, ha a román elnök előadást tart Magyarországon, nem fogják megszabni, miről és mit mondhat, sőt Románia schengeni tagságát is támogatják, ez a 2024-es magyar uniós elnökség kiemelt célja.
„Nem okozott túl nagy meglepetést, hogy a bukaresti nagykövetünket ma reggelre a román külügyminisztériumba kérették” – írta közösségi oldalán Szijjártó Péter.
Mint azt a tárcavezető ismertette, „a találkozó hangnemét és hangulatát nyugodtnak és udvariasnak lehet minősíteni. A román helyettes államtitkár által közöltek gyakorlatilag a korábbi demarsban megfogalmazott pontokat ismételték meg, ezúttal már a beszéd utánra aktualizálva”.
Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a két ország közötti együttműködés a kölcsönös tiszteleten alapuljon, hiszen az mindkét országnak és mindkét nemzetnek csak a javára válik. Mi a magunk részéről továbbra is erre fogunk törekedni, mindig őszintén, a tisztelet nyelvén fogunk beszélni terveinkről, céljainkról és a fennálló helyzet értékeléséről
– tette hozzá a külügyminiszter.