„Az indiai-csendes-óceáni térségben, különösen Óceániában, új imperializmus van születőben, és egy olyan hatalmi logika, amely sok állam szuverenitását fenyegeti” − hangsúlyozta Port-Vilában az államfő, hozzátéve, hogy gyakran a legkisebbek és a legkiszolgáltatottabbak vannak a legnagyobb veszélyben.    

A francia elnök rámutatott: a térségbeli országok szuverenitását és függetlenségét elsősorban a nagyhatalmak kizsákmányoló magatartása fenyegeti, amelyre példa egyebek között az illegális halászat és a fejlődést bénító uzsorahitelek. Emmanuel Macron név szerint egyetlen nagyhatalmat sem említett − közölte az MTI. 

Az Egyesült Államok és Kína között versengés folyik a befolyásért a térségben. Peking a régió országaiban is infrastrukturális befektetésekkel igyekszik egyre nagyobb befolyásra szert tenni, Washington pedig elkezdte újra megnyitni a hidegháború óta ott bezárt nagykövetségeit.

Franciaországnak több tengerentúli területe is van ebben a régióban −, sőt az egyetlen európai ország, amelynek van ott külbirtoka −, ilyen például Francia Polinézia. Ottani különleges gazdasági övezetének kiterjedése pedig kilencmillió négyzetkilométer. Franciaország Indiával és más térségbeli országokkal kötött szövetséget a kínai törekvések ellensúlyozására.    

Az elnök elismerte hazája múltbéli kizsákmányoló magatartását is, azt, hogy szenvedést okozott a helyieknek, és hogy emberkereskedelem is folyt ott. Kiemelte, hogy ellenben Párizs ma más szerepet akar ott játszani, alternatívát nyújtani az országoknak, hogy ne váljanak annyira függővé valamely nagyhatalomtól. Bejelentette, hogy a francia fejlesztési ügynökség a következő öt évben kétszázmillió eurót szán a térségre segélyek és kölcsönök formájában, ami ötszöröse az előző öt évben ott elköltött összegnek.    

Macron csütörtök este továbbutazik Pápua Új-Guineába.