Imádta a közös munkát Orbán Viktorral, Angela Merkellel, és amikor a történeteiket hallgathatta – árulta el Sebastian Kurz volt osztrák kancellár az MCC Feszt színpadán. Az egykori politikus felfedte, milyen szerepe lehet Magyarországnak az új világban, származott-e hátránya a fiatalságából, és tervezi-e, hogy visszatér a politikai porondra.
A volt kancellárnak feltett első kérdés az volt, hogy hiányzik-e neki a politika. „Ez nehéz kérdés, mert szerettem benne dolgozni, és szerettem a csapatomat, tíz évet töltöttem kormányon. Szolgálhattam az országunkat, ez pedig nagyszerű érzés.” Sebastian Kurz elmondta, korábban a politikán kívül semmi mást nem csinált, így „érdekes volt újoncként belépni a versenyszférába”, ahol jelenleg tevékenykedik.
A legrosszabb a politikai karrierem alatt az volt, hogy az ember mindig egy belső morális harcot vív, folyamatosan emlékeztetik arra, ha valamit mások máshogy látnak. A legjobb a karrieremben az volt, hogy a hazámért dolgozhattam.
Leszögezte, hogy számára kormányozni könnyebb volt a szélsőjobboldallal, mert több közös álláspontot talált velük. „Számos eredményt értünk el közösen. Nagyon rövid idő alatt tudtunk rengeteg dolgot véghez vinni. Ám minden koalíciónak megvannak a jó és a rossz oldalai”.
A nemzetközi politikába korán belekóstolt Kurz, így azt kérdezte beszélgetőpartnere, hogy mennyire vált az előnyére, illetve a hátrányára a fiatalsága. Elárulta, eleinte hátrány volt a kora, rendkívüli médiaérdeklődés kísérte, és számtalanszor ezt emelték ki hátrányként. Amikor később külügyminiszter lett, már várta, hogy újra fegyverként használják ellene a fiatalságát, de nem így lett, sőt előnyt kovácsolt belőle.
Hé! Ezzel a fiatal politikussal szeretnék találkozni!
– fordultak hozzá az emberek. Ezt követően kitért arra, hogy számos politikussal kiválóan együtt tudott dolgozni, számára azok voltak a legérdekesebbek, akik rendkívül sok tapasztalattal rendelkeztek. Imádta a közös munkát Orbán Viktorral és Angela Merkellel – árulta el Sebastian Kurz, hozzátéve:
ezeket a beszélgetéseket figyelemmel követte, szívesen hallgatta a történeteket a múltból a meghatározó politikusoktól.
Külügyminiszterként az első olyan politikai szereplő volt, aki kritikával élt a bevándorlással szemben. „Nagyon nehéz időszak volt az illegális migráció elleni harc, még 2015-ben mindenki üdvözölte őket, ugyanakkor az elsők között voltam, aki azt hangsúlyozta, ezt le kell állítani. Emiatt sokan kritizáltak, ugyanakkor mindig az volt a benyomásom, nem agresszív vagy rasszista vagyok, hanem racionális.”
Elmondta, az elmúlt két évben megváltozott a közvélemény, akik korábban kritizálták a migrációs álláspontját, azok mára támogatják. Ám „nem hangzatos szavakat kell hangoztatni, hanem meg kell állítani ezt a folyamatot” – hangsúlyozta, hozzátéve: a külső határok még mindig nem biztonságosak, az embercsempészek továbbra is jól keresnek. Majd emlékeztetett: külügyminiszterként Szijjártó Péterrel dolgozott elsősorban, és együtt, közösen hívták fel a figyelmet arra, hogy a rendszer működésképtelen. Felhívta arra a figyelmet, hogy a migránsok között is vannak különbségek, azokkal nincs probléma, akik az országokat építeni, dolgozni érkeznek, legálisan.
Nagyon jó a kapcsolat Magyarország és Ausztria között. Természetesen Ausztria nem része a visegrádi négyeknek, ugyanakkor kiváló kapcsolatot ápol a szomszédos országokkal. Mi vagyunk a híd építői, nem panaszkodhatok a nemzetközi kapcsolatokra. Ugyanakkor nagyon más Európába léptünk be a járvány és a háború után, és az unión belül nincs közös álláspont, vízió.
Kurz szerint most dől el, hogy Európa a világban milyen szerepet tölt majd be, már látja a globális hatalmi eltolódást. „A fő célnak a gazdasági sikernek kell lennie. A munkahelyek alapvető fontosságúak a jólét, a jó életkörülmények szempontjából” – hangsúlyozta a volt osztrák kancellár, megjegyezve, hogy csak így lehet fejleszteni az iskolai és egyéb rendszereket. Kiemelte, Magyarország számos szempontból kiemelkedően teljesít.
„Külügyminiszterként leginkább Európa sokszínűsége volt számomra a legvonzóbb” – szögezte le beszédében Sebastian Kurz. Az unió korábbi mottóját – egyesülve a sokszínűségben – emelte ki, amelynek szerinte a napjainkban is igaznak kell lennie. Különösen fontosnak tartja az egységet, az emberek és az országok közötti különbségek elfogadását. „Mindig szerettem azt a gondolatot, hogy az Európai Unió a szubszidiaritás elvét használja” – fogalmazott.
Beszélgetőpartnere, Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója felvetette: nyomásgyakorlás folyik Magyarországgal szemben az uniós forrásokon keresztül. Erről a volt osztrák kancellár elmondta, habár megvan a konszenzusra törekvés, nagy változásokat mégsem tapasztalhatunk az unióban,
minden ugyanúgy marad a nagy beszélgetések után is.
Az amerikai politikával kapcsolatban azt hangoztatta a volt osztrák kancellár, globális kérdés a demokraták és republikánusok összefogása. Úgy véli, Kínával olyan kapcsolatot kell kialakítani, amely következtében gazdasági együttműködés alakulhat ki. „Bízom benne, hogy Amerika megváltoztatja az álláspontját Kínával kapcsolatban, a kontinensünk pedig megtalálja a saját álláspontját.” Ezzel utalva Európa amerikai alárendeltségére.
A háborús álláspontjáról is kérdezték, amiről elmondta, a szomszédban dúló háborús konfliktus borzasztó, és reméli, minél hamarabb megtörténnek a béketárgyalások.
Putyin számára a vereség nem opció
– vélekedett Kurz, aki szerint a háborút nem lehet a megoldani a harcmezőn. Abban bízik, hogy a közel-keleti államok a béke felé terelik majd Vlagyimir Putyint. Hozzátette, jelenleg is a munkájából adódóan ezen a területen tevékenykedik az Ábrahám-egyezmények Békeintézetének (AAPI) tanácsadójaként. Végezetül elárulta, hogy jól érzi magát ebben a szerepben, és örül, hogy nem a politikával kell foglalkoznia.
(Borítókép: Sebastian Kurz 2023. július 28-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)