Oroszország és Észak-Korea között az ukrajnai háború kezdete óta ismét megélénkültek a kereskedelmi kapcsolatok. A diktatúra gazdasága ismét növekedni kezdhetett, de a Világélelmezési Program szerint fennáll egy éhínség veszélye.
Kim Dzsongun, Észak-Korea diktátora új módokat talált kimerült kasszájának feltöltésére. Ezt műholdfelvételek sejtetik a határokat átlépő vonatokról, valamint teherszállító hajók kikapcsolt transzponderekkel. Amikor Észak-Korea átláthatatlan gazdaságát értékelik, a kemény statisztikák helyett inkább az ilyen mutatókat veszik figyelembe a szakértők.
Az ebből érkező pénz lehetővé teszi számára, hogy figyelmen kívül hagyja azokat a pénzügyi ösztönzőket, amelyek célja Észak-Korea tárgyalóasztalhoz való visszatérése, és folytathatja nukleáris arzenáljának építését. Nagyapja, Kim Ir Szen szovjet támogatással vette kezébe az ország gyeplőjét. Most, amikor Észak-Koreában a koreai háborút 1953. július 27-én lezáró fegyverszünet 70. évfordulóját ünneplik, ismét Oroszországnak kell köszönetet mondania a rezsimnek.
Oroszország 2020 óta először szállít olajat Észak-Koreába. Ez a gabonaszállítás korábbi újraindítását követi. Bár nem lehet tudni, mivel egyenlíti ezt ki az észak-koreai kormányzat, mind az amerikai kormánynak, mind a független elemzőknek egy fő tézise van: a hadianyag Észak-Korea hatalmas készleteiből.
Ezek a beavatkozások természetesen nem elegendőek az elszigetelt gazdaság teljes helyreállításához.
A Kínával fenntartott kereskedelmi kapcsolatok és más bevételi források, például a kiberbűncselekmények újbóli megindításával együtt az orosz segítség biztosítja, hogy a gazdaság elég stabil maradjon a működéshez, és lehetővé teszi, hogy Kim továbbra is dacoljon a nemzetközi közösséggel.
Oroszország és Kína azzal fejezi ki támogatását Kim irányába, hogy nagy horderejű delegációkat küldött Észak-Koreába az évforduló alkalmából. Az orosz delegáció meleg fogadtatásban részesült a phenjani repülőtéren.
Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert a tisztelgő katonák sora mellett egy vörös transzparens várta, amelyen ez állt:
Üdvözöljük, Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter elvtárs!
– mindez koreai és orosz nyelven egyaránt.
A Szovjetunió 1991-es összeomlása óta Oroszország természetes szövetséges maradt Észak-Korea számára az Egyesült Államok iránti kölcsönös ellenszenv miatt. Washington valójában azzal vádolta Észak-Koreát, hogy katonai segítséget nyújtott Oroszországnak az ukrajnai háborúban, amit Phenjan és Moszkva is cáfol.
Ennek ellenére a Fehér Ház decemberben azt közölte, hogy bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy Észak-Korea átadta a Wagner-csoport első fegyverszállítmányát Ukrajnában való használatra, amely gyalogsági és nagyobb hatótávú rakétákat is tartalmazott. Oroszország valószínűleg 152 mm-es tüzérségi lövedékekre is vágyik, amiből Észak-Koreának sok van. Ezek nagyjából egy fejlettségi szinten vannak a szovjet korszak fegyvereivel, amelyeket Ukrajnában ismét hadrendbe helyeztek.
Tekintettel arra, hogy Észak-Korea és Oroszország is ENSZ-szankciók hatálya alatt áll, mindkettő arra törekszik, hogy eltitkolja, hogy pontosan milyen kiterjedt kereskedelem folyik kettejük között. Ugyanakkor számos jel mutat arra, hogy az aktivitás élénkül.
2022 végén a két ország helyreállította a közel három éve szünetelő vasúti összeköttetést a műholdfelvételek szerint, amelyek egy Oroszországból Észak-Koreába tartó vonatot mutatnak, amely egy árukezelő állomáson áll meg.
A jelek arra is utalnak, hogy a Kínával folytatott kereskedelmi tevékenység megnőtt, miután a két ország tavaly újra megnyitotta fő vasúti összeköttetését, amelyet a Covid óta lezártak. Kínában megfigyelhető a megnövekedett forgalom a kínai határon fekvő Dandong és az észak-koreai Szinuju város között.
David von Hippel és Peter Hayes szakértők jelentése szerint szinte észrevétlen a két város közötti csővezeték tevékenysége, amely mentesült a szankciók alól, és
akár 750 ezer tonna (5,5 millió hordó) olajat is szállíthatna évente.
Becslések szerint idén Észak-Korea további hat teherszállító hajót is szerzett a szankciók megsértésével. E hajók közül négy volt, amelyek az elmúlt hónapban potenciális vas- és szénkitermelési célpontokra hajóztak Kínába, hogy Észak-Koreában bányászott árukat valutáért adjanak el.
Az észak-koreai kikötőváros, Nampo forgalmának növekedése is mutatja ezeket a folyamatokat. Míg a 2020 és 2022 közötti időszakban évente kevesebb, mint ötven hajó fordult meg a kikötőben, addig idén már elérte a százat ez a szám. Észak-Korea továbbra is kibújik a szankciók alól azáltal, hogy az árukat a nyílt tengeren hajóról hajóra rakja át, gyakran sötétben, kikapcsolt transzponderekkel – az észlelés elkerülése érdekében.
Egy másik valószínű bevételi forrás a kiberbűnözés. Mind az Egyesült Államok, mind Dél-Korea azzal vádolta Kim rezsimjét, hogy hackereket küld a világ különböző pontjaira, hogy azok tevékenységéből finanszírozzák fegyverprogramjaikat. Ezek a munkavállalók évente akár 300 ezer dollárt is kereshetnek külföldön, és segíthetnek a kibertámadások és kriptovaluta-lopások lehetővé tételében, amelyek
becslések szerint 2022-ben 1,7 milliárd dollár bevételhez segítették Észak-Koreát.
Észak-Korea nem közöl hivatalos statisztikát gazdaságának méretéről. Mivel sok minden nem szerepel a kimutatásokban, nehéz átfogó értékelést adni a gazdasági tevékenység mértékéről. Ráadásul az ország még mindig a világjárványtól szenved, és azon kevés országok közé tartozik a világon, amelyek nem indítottak védőoltási programot.
Ennek ellenére a Kínával folytatott kereskedelem újraindulásának jelei azt jelentik, hogy a gazdaság két teljes év zsugorodás után visszatért a növekedéshez, bár jelentős bizonytalansági tényezők továbbra is fennállnak.
Észak-Koreában azonban továbbra is kilátástalanok a körülmények a lakosság többsége számára. A Világélelmezési Program (WFP) – amely éveken keresztül működött Észak-Koreában egészen a világjárványig – becslései szerint
a lakosság 40 százaléka alultáplált.
Az elmúlt évek árvizei pusztították a mezőgazdasági területeket és ezzel együtt a termést, míg Kim határzárról szóló döntése megszakította a piacokra kerülő élelmiszerek áramlását. A WFP már nem oszt élelmiszert, és aggodalmát fejezi ki az 1990-es évek végi éhínség esetleges visszatérése miatt, amely egyes becslések szerint több év alatt 3,5 millió ember halálát okozhatta.
(Borítókép: Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter Kang Sun-nam észak-koreai védelmi miniszterrel tárgyal Phenjanban 2023. július 26-án. Fotó: Russian Defense Ministry / Handout / Anadolu Agency via Getty Images)