Egy évvel az olimpia előtt, nem kis költséggel, de sikerült annyira megtisztítani a Szajna fővárosi szakaszát, hogy egy évszázados tiltás után újra megmártózhatnak majd a fürdőzők Párizs strandjain. Évtizedek után szabad a fürdés a Duna egyes magyarországi szakaszain is.
Koszos volt a víz – ennél magvasabban megfogalmazni sem lehet, miért nem engedélyezték a vízben történő hűsölést Párizsban. Az olimpiai felkészülés jegyében azonban 1,4 milliárd eurót, több mint 530 milliárd forintot áldoztak a költőket ihlető folyó feltámasztására.
A küldetés az illetékesek szerint sikerrel járt, így jövőre három olimpiai versenyszámot – a triatlont, a maratoni úszást és a paralimpikonok triatlonját – már Párizs központjában, a Szajnában rendezik meg, egy évvel később pedig három nyílt színi úszópálya a rakpartokról is elérhető lesz – írta a BBC.
Ha az emberek azt látják, hogy a sportolók egészségkárosodás nélkül úsznak a Szajnában, maguk is visszatérnek a folyóhoz – jósolja Pierre Rabadan, az ötkarikás játékokért felelős párizsi polgármester-helyettes.
Sok városhoz hasonlóan Párizsban is az ipari szennyvíz és a lakosság fokozott tisztálkodási igényei miatt romlott drasztikusan a folyó minősége. A hatvanas években már csak három halfajt regisztráltak a városban, ahol már 1923-ban betiltották az úszást a Szajnában. Egyedüli kivétel a karácsonyi átúszás volt – saját felelősségre –, de az is abbamaradt a második világháború kitörésekor.
A folyó könyörtelen szennyezését a még a 19. században kiépített, „egyrendszerű” vízelvezetés okozta, amely közös csatornában egyesíti a konyha, a fürdőszoba és a toalett szennyét. Ezt külterületi kezelőközpontokba vezették el, heves esőzéskor azonban a rendszer annyira telítődött, hogy a felesleget a Szajnába kellett engedni.
Az utóbbi két évtizedben az ürülékből származó baktériumok számát alaposan csökkentették. A nehézséget már csak az utolsó néhány százalékpont felszámolása jelentette – magyarázta Samuel Colin-Canivez, a párizsi városháza közegészségügyi főmérnöke.
Ehhez egy gigászi méretű föld alatti tározót építenek annak a kórháznak a közelében, ahol az emlékezetes 1997-es autóbaleset után Diana hercegnőt halottnak nyilvánították. Ebbe a tározóba ömlik majd esőzéskor a kezelőközpontok feleslege.
Eddig a Szajna volt a szennyvízrendszer biztonsági szelepe
– mondta Colin-Canivez, és hozzátette: ezt a funkciót hivatott átvenni a tározó. A mérnök nem zárja ki annak lehetőségét, hogy kivételes esetekben újra egy kevés szennyvíz kerül majd a folyóba, de akkor már csak átmenetileg, rövid időre kell tiltani a fürdőzést.
Az 1900-as, első párizsi olimpia egyik hivatalos versenyszáma – az ágyúlövés és a hőlégballonozás mellett – a horgászat volt. A kifogott halak legfeljebb tenyérnyiek voltak – idézte fel a párizsi horgászszövetség egyik tagja.
Ma harminc-harmincöt halfajt azonosítottak a Szajna belvárosi szakaszán, ahol egy kétméteres harcsát is kifogtak – mondta Bill François.
Biztatónak tartja, hogy a mederben gyomréteg alakult ki. Minél tisztább a víz, annál jobban nő a gaz, amely megszűri a vizet. Ez egy jó „körforgás” – állítja François.
Párizsban egyébként az eltelt húsz évben nyaranta megnyílnak a plázsok (Paris-plages), ahol a rakpartok kijelölt szakaszait homokkal vagy pázsittal borítják, a napfürdőzők pedig nyugágyakban heverészve lazíthatnak. Az egyik ilyen északi szakaszon már 2017-ben engedélyezték az úszást is.
A szajnai strandok száma 2025 nyarától még hárommal bővül: a bevárosban, valamint Párizs keleti és nyugati határában.
Budapesten 1973 után évtizedeken át tilos volt a strandolás a Dunán. A szabadstrand 2019-ben nyitott újra.
Idén június utolsó napján fergeteges, élő zenés nyitóbulival indult a Római-parti Plázs idei szezonja. A fővárosiak közkedvelt fürdőhelye augusztus 20-áig várja a strandolni vágyókat.
A Plázson színes napágyakat, ingyenes ivóvizet, mosdó-, pelenkázó- és zuhanyzóhasználatot, valamint díjmentes kerékpártárolási lehetőséget nyújtanak a vendégeknek – tudatta az önkormányzat.
Arra is felhívták a figyelmet, fürdeni ebben a szezonban is csak a szigorú biztonsági előírásokat betartva, a 120 centiméteres vízmélységet jelző bójákkal kijelölt területű, fürdőzésre alkalmas partszakaszon van lehetőség.
Ezzel egyidejűleg a vízirendészet bemutatta azt a huszonkét strandot a Duna magyarországi szakaszán, ahol engedélyezett a fürdőzés. Figyelmeztetettek azonban arra is, hogy tavaly negyvennégy holttestet emeltek ki a folyóból, a haláleset egynegyede pedig a fürdőzéshez volt köthető.
Ezek jelentős része azonban simán megelőzhető a fürdőzés írott és íratlan szabályainak betartásával.
(Borítókép: Kiran Ridley / Getty Images)