Miután Szentpéterváron afrikai vezetőkkel találkozott, Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy egy afrikai és egy kínai békekezdeményezés is alapul szolgálhatna a béketárgyalásokhoz. Az orosz elnök azt is elmondta, hogy nehéz a tűzszünetet megvalósítani, amikor az ukrán hadsereg támadásban van − közölte a BBC. 

Moszkva ehelyett azzal érvel, hogy a tárgyalásokhoz Kijevnek el kellene fogadnia országa „új területi valóságát”. Vlagyimir Putyin szombaton késő esti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy egyelőre nem tervezik az ukrán fronton a harcok fokozását.

Pénteken Vlagyimir Putyin arról is beszélt, hogy ők már korábban is felajánlották a békét, azt azonban Ukrajna elutasította.  

Ahogy fogalmazott,

valójában ennek a szerződésnek a tervezetéről már megállapodtunk, de miután csapataink kivonultak Kijevből – és erre azért kértek bennünket, hogy megteremtsék a feltételeket a végleges szerződés megkötéséhez –, a kijevi hatóságok minden korábbi megállapodást felrúgtak. Természetesen nem fogok most beszélni a részletekről, hogy miről állapodtunk meg, valószínűleg ez nem lenne túl korrekt.

A szakértők azt általában kiemelik, hogy az oroszokkal kockázatos tárgyalni, ugyanis a tárgyalásokat arra használhatják, hogy a hadszíntéren időt nyerjenek; míg bármit is ír alá Oroszország, a háború megindítása óta egyre nyilvánvalóbb, hogy azt nem mindig tartja magára nézve kötelezőnek. Az oroszok ugyanis már a háború elindítása előtt számos olyan nemzetközi szerződést aláírtak, amelyben garantálták Ukrajna területi integritását. 

Ezek közül talán a legfontosabb az úgynevezett 1994-es budapesti egyezmény. Ebben az aláírók, köztük Oroszország, azért cserébe, hogy a Szovjetunió szétesése után az Ukrajna területén maradt 1700 nukleáris robbanófejet azok átvétele helyett leszereljék, vállalta azt, hogy tiszteletben tartja az ország határait. Ezt az általuk aláírt szerződést az oroszok 2014-ben a Krím annektálásával semmibe vették.       

Vlagyimir Putyin arról is beszélt, hogy a Kreml jogosan csukja börtönbe a kritikusait, azt állítva, hogy egyesek belülről komolyan ártanak Oroszországnak. A sajtótájékoztatón az orosz elnök elmondta az újságíróknak, hogy Moszkva néhány „megelőző csapást” hajtott végre, miután a hónap elején robbanás történt a Krímbe vezető hídon.

A hídon történt incidenst követően − amely két halálos áldozatot követelt − Vlagyimir Putyin válaszlépéseket ígért az Ukrajna által elkövetett, általa „terroristának” nevezett cselekményre. Kijev hivatalosan nem ismerte el, hogy ő a felelős a megszállt félszigetet Oroszországgal összekötő hídon történt robbantásért.

Az orosz–afrikai csúcstalálkozót azt követően tartották meg, hogy a múlt hónapban egy afrikai küldöttség, amely hét ország vezetőiből és képviselőiből állt, találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Vlagyimir Putyinnal.

Moszkva nem akar harcolni az Egyesült Államokkal

Oroszország minden forgatókönyvre készen áll, de nem akar közvetlen katonai összecsapást az Egyesült Államokkal − közölte Vlagyimir Putyin a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel. 

Mi mindig készen állunk bármilyen forgatókönyvre, de ezt senki sem akarja, és az amerikai fél kezdeményezésére egyszer már létrehoztunk egy speciális mechanizmust az ilyen konfliktusok megelőzésére. Egyes tárcáink vezetői közvetlenül kommunikálnak egymással, lehetőségük van konzultálni bármilyen válsághelyzetről. Ez azt mutatja, hogy senki sem akar összecsapásokat

 − mondta Vlagyimir Putyin újságíróknak.

Az orosz fél szerint az idei év eleje óta az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció légiereje 23 alkalommal közelítette meg veszélyesen az Orosz Légierő repülőgépeit a Szíria feletti égbolton, míg drónok 340 alkalommal sértették meg a repülésbiztonságot Szíriában. 

A két ország hadereje egyébként nincs egy súlycsoportban. Míg az Egyesült Államok 2022-ben több mint 800 milliárd dollárt költött a védelemre, Oroszország esetében ez a szám a 70 milliárd dollárt sem érte el.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, vasárnapi, percről percre frissülő hírfolyamunkat itt találja.