Máglyán égettek el több ezer dollár értékű hangszert a tálibok július 29-én Nyugat-Afganisztánban. A nyilvános zenélést már 2021-es hatalomátvételükkor betiltották. Most a hangszerek elégetésekor arra hivatkoztak, hogy a zene „erkölcsi romlást okoz”.
A nyugat-afganisztáni Herát tartományban szombaton több ezer értékű hangszert égettek el a tálibok –számolt be az MTI a brit BBC hírközlése alapján.
A tálibok első uralmuk alatt, 1996 és 2001 között a zene minden formáját betiltották. Tilos volt hallgatni társasági összejöveteleken, a televízióban, a rádióban, és a zeneiskolák is bezártak.
A bukásukat követően felvirágzott Afganisztánban a zenei élet, de a 2021-es hatalomátvételükkor újra számos korlátozást vezettek be, többek közt a nyilvánosság előtti zenélést is betiltották, és több zenész is elmenekült az országból.
Ahmad Szarmaszt, az afganisztáni Nemzeti Zene Intézet alapítója a BBC-nek nyilatkozott a történtekről:
Afganisztán népét megfosztották a művészi szabadságtól. A heráti hangszerégetés csak egy kis példa a tálib uralom alatt Afganisztánban folyó kulturális népirtásra
– mondta Szarmaszt, majd hozzátette, a hangszerégetés nemcsak kulturális népirtás, hanem zenei vandalizmus is.
2021 óta a tálibok számos korlátozást vezettek be, melyek elsősorban a nőket sújtották. Nem járhatnak középiskolába, egyetemre, és nem dolgozhatnak humanitárius szervezeteknél. A nyár elején a fodrászatoknak és a szépségszalonoknak is be kellett zárniuk az országban a tálibok rendelete értelmében.