Szerdán hozott döntésében a taláros testület a legfelsőbb bíróság óvásának helyt adva azokat az előírásokat minősítette alaptörvénybe ütközőknek, amelyek a bírák és ügyészek különnyugdíját korlátoznák, mivel szerinte ezek sértik az igazságszolgáltatás függetlenségének alkotmányos elvét − írta meg az MTI. 

A döntésről kiadott közlemény szerint a jogbiztonság alkotmányos követelménye is sérül, ha − a már nyugállományba vonult bírák és ügyészek esetében − utólag módosítják a szolgálati nyugdíj kiszámításának módját. A testület szerint a törvénytervezet hiányos, mert nem tartalmaz pontos rendelkezéseket a nyugdíjkorhatár (későbbi) fokozatos növelésével és a nyugdíjalap módosításával kapcsolatban.

Az alkotmánybíróság másfelől elismerte, hogy elvileg megadóztatható a szolgálati nyugdíjnak az a része, amely nem a járulékbefizetésen alapul (vagyis amit az állami költségvetésből fedeznek), de az adó nem lehet büntető jellegű, és egységesnek kell lennie valamennyi szolgálati nyugdíj esetében.

A parlament által a tavaszi ülésszak végén megszavazott törvénytervezet a bírák és ügyészek esetében 60, minden más foglalkozásnál − a fegyveres testületeket is beleértve − a Romániában általános 65 évre emeli a nyugdíjkorhatárt, a korkedvezményes nyugdíjazás kivezetése azonban csak öt év türelmi idő után, fokozatosan kezdődne meg.

A romániai speciális nyugdíjak reformjának másik alapelve az, hogy egyetlen nyugdíj sem lehet nagyobb, mint az adott munkakörben kapott fizetés, a nyugdíjaknak az országos átlagbért meghaladó részére pedig a tervezet szerint 15 százalékos adót vetnek ki.

Románia a nemzeti helyreállítási tervben (PNRR) vállalt kötelezettséget a katonák, rendőrök, hírszerzők, pilóták, törvényhozók, pénzügyőrök, bírák és ügyészek speciális nyugdíjának reformjára, ennek teljesítése nélkül pedig nem hívhatja le a számára elkülönített uniós pénzforrásokat.