Svédországban meredek zuhanásnak indultak az ingatlanárak az elszálló infláció okozta jegybanki alapkamat-emelések miatt. A vevők azonban továbbra sem tudják megfizetni a kínálati árakat. Az ingatlankereskedelemmel foglalkozó cégek hatalmas adósságokat halmoztak fel, amit nem fognak tudni visszafizetni, ameddig nem áramlik új pénz a piacra. A fizetésképtelenség esetén a bankok készek lefoglalni a tulajdonokat, a kormány azonban szeretné ezt elkerülni.
A svéd jegybank tavaly óta folyamatosan emeli az alapkamatot, hogy az ország gazdasága megbirkózzon a viszonylag magas, 9,3 százalékos inflációval. Miközben tavaly augusztusban a központi bank által szabott kamatláb 3 százalék volt, ez jelenleg 3,75 százalék. Az alapkamat emelése miatt folyamatosan emelkedő kamatok eltántorítják azokat a vásárlókat, akik csak hitelfelvétellel tudnának ingatlanhoz jutni.
A kereslet elapadása miatt pedig az árak máris körülbelül egyötödükkel estek vissza a múlt év márciusi árcsúcshoz képest.
Ugyanakkor az áraknak van még hova esni, hiszen a mérséklődés ellenére a fővárosban, Stockholmban továbbra is átlagosan 4,4 millió svéd koronába, azaz jelenlegi árfolyamon körülbelül 166 millió forintba kerül egy hálószobás lakás.
Az adásvételek emiatt elakadtak, mivel a vevők pénze nem elég a kínálati árak kifizetéséhez, az országban lakhatási válság kezd kialakulni.
A piac majdnem teljesen leállt
– nyilatkozta a jelenlegi helyzetről Jans Henriksson, az egyik legnagyobb svéd bank, a Swedbank elnöke a Reutersnek.
A bankok kiemelt figyelemmel kísérik azokat az ingatlankezelő cégeket, amelyek hatalmas adósságokat halmoztak fel a szinte nullaszázalékos kamatok időszakában. Az ingatlankiadással és -viszonteladással foglalkozó cégek profitja szinte teljesen elapadt a pangó piac miatt.
Például nagy bajba került az SBB nevű vállalat, amely rengeteg kormányzati és szociális épületet vásárolt banki kölcsönből. A cég rohamosan költi a pénzt, amiből a hiteleket fedezni tudná.
Annak oka, hogy a cég bevételei elapadtak, az, hogy az ingatlanok továbbértékesítéséből származó profit megszűnt.
Ennek következtében sem a banki hitelt nem tudja kiváltani egy sikeres eladás, sem nyereséget nem tud termelni ahhoz, hogy a cég a többi ingatlanra felvett kölcsönt törleszthesse a hitelintézményeknek. A 13 milliárd eurót érő cégcsoport azonban csak egy a számtalan svéd ingatlankereskedelemmel foglalkozó cég közül, amelynél hasonló folyamatok játszódnak le.
A riasztó előjelek ellenére a skandináv ország kormánya és az ingatlanpiaci szereplők biztosak abban, hogy a kibontakozó eseményeket kontroll alatt tarthatják.
Az elbizakodottság oka, hogy az ország az 1990-es években már átélt egy hasonló jelzálogválságot, akkor a bankok nagy mennyiségű hitelfedezetként szolgáló ingatlant foglaltak le.
Ekkor végül egy olyan állami mentőcsomagra volt szükség a krízis elhárítására, amely Svédország GDP-jének 4 százalékát tette ki. Az ingatlanlufi akkor – más károk mellett – széles körű munkanélküliséget okozott. A jelenlegi válság kibontakozása miatt tehát állami beavatkozásra lehet számítani.
A svéd Adósságügyi Hivatal főigazgatója, Karolina Ekholm úgy látja, a kormánynak megvannak a megfelelő pénzügyi erőforrásai ahhoz, hogy megállítsa az esetleges pánikszerű eladási hullám okozta csődöket és lefoglalásokat.
Az ország alacsony államadóssággal rendelkezik, ezért képes lenne annyi kölcsönt felvenni, hogy közbeavatkozzon, ha a gazdaság széles körű stabilitását veszélyeztetné az ingatlanszektor
– fogalmazott az Adósságügyi Hivatal főigazgatója a Reutersnek.
Ellenben a befektetők aggódnak, hogy Svédország lesz az első dominó Európában, ami eldől az ingatlanpiac stagnálása miatt.
Természetesen nem csak Svédországban egyre nehezebb ingatlant vásárolni. Mint azt az Index értesülései alapján megírtuk, a magyar kormány egy lakhatási krízist enyhítő törvényt készít elő az itthon tapasztalt lakhatási válság miatt.
Erre már csak azért is van szükség, mert szinte lehetetlen a magyar fiataloknak lakáshoz jutni, az elszálló kamatok, a megszűnő és célt tévesztett támogatások, a magas ingatlanárak kétségessé teszik a banki hitelek elérhetőségét. Emellett az alacsony reálbérek és a magas bérleti díjak az önerő összeszedését is nehezítik itthon.
(Borítókép: Prisma Bildagentur / Universal Images Group / Getty Images)