A brit miniszterelnöki kabinethivatal kiadta a The National Risk Register nevű dokumentum idei változatát, amelyben azt foglalták össze, milyen rizikófaktorok jelenthetik a legnagyobb veszélyt az államra.
A terjedelmes, 192 oldalas dokumentumban részletesen vázolták a potenciális veszélyeket, amelyeket kilenc kategóriára (terrorizmus, egészségügyi veszélyek stb.) bontottak. A dokumentumban minden rizikó mellett feltüntették azt is, hogy a következő időszakban (a legtöbb rizikó esetében ez öt évet jelent) hány százalék esély lehet a megvalósulásukra, és mennyire súlyosak lehetnének a következményeik (többek közt a halálozások, illetve a keletkező anyagi károk szempontjából).
A készítők a veszélyek közt többek közt felsorolták az orosz energiaszállítmányok leállását, egy potenciális járványt, valamint a klímaváltozás következményeit. Mint az Independent írja, Oliver Dowden miniszterelnök-helyettes csütörtökön Hartlepool városában el is indít egy olyan programot, amely ezeket a veszélyeket hivatott kezelni. A városban egy szélerőmű turbináját avatják fel, amely a miniszterelnök-helyettes szerint abban segít, hogy az Egyesült Királyságnak ne kelljen engednie „Putyin energiazsarolásának”.
Arra, hogy Oroszország zavart okoz a globális energiaszállítmányokban azáltal, hogy a télen minden, Európába irányuló szállítást leállít, a britek viszonylag alacsony, 0,2–1 százaléknyi esélyt láttak, és csak „mérsékelten” súlyos következményekkel számoltak ennél az eshetőségnél.
Ennél jóval nagyobb veszélynek látták azt, hogy járványt okozhat egy új vírus.
A dokumentumban az egyik ilyen, kisebb rizikóval bíró forgatókönyvet „egy veszélyes patogén munkabaleset miatti (laboratóriumból való) kiszivárgásaként” említették. A vázolt forgatókönyv szerint ez egy „influenza típusú patogén” lehetne, amely néhány nappal a fertőzés után produkálna tüneteket, közeli kontaktus útján terjedne az emberek közt, és halálos eseteket is okozna. Mindemellett az elemzők úgy kalkuláltak, hogy egy ilyen járványt valószínűleg még időben lokalizálni tudnának, nem lenne belőle epidémia, ezért szerintük ennél még kisebb a rizikó.
Ennél nagyobb veszélynek látták azt, hogy a világ valamely másik pontján kitör egy pandémia, és az eléri az Egyesült Királyságot is. E tekintetben a legrosszabb eshetőség egy légzésszervi vírus lehetne, amely gyorsan terjedne és 2,5 százalék körüli halálozási aránnyal rendelkezne. Ebben az esetben a járvány az Egyesült Királyságban minimum 9 hónapig tombolhatna, és akár több hulláma is lehetne. A vázolt forgatókönyv értelmében
az ország körülbelül fele elkapná a vírust, 1,34 millió ember kórházba kerülne miatta, és 840 ezer ember meghalhatna még a kezelések ellenére is.
Továbbá a társadalom különböző területein olyan károkat okozna, amelyeket csak évek múltán tudnának helyreállítani. Ennek a forgatókönyvnek a megvalósulását viszonylag magas, 5 és 25 százalék közti valószínűségre becsülték, a következményeit pedig a legrosszabb, „katasztrofális” kategóriába sorolták be.
A dokumentumban veszélyként sorolták fel más tényezők mellett még az erdőtüzeket, szárazságot, extrém időjárási eseményeket is, amelyeket a klímaváltozás okozhat. Ezeknek legfeljebb mérsékelt súlyosságot tulajdonítottak, a bekövetkezésük valószínűségét pedig 1 és 25 százalék közti értékre becsülték. Mindemellett óva intettek attól, hogy a viharok a klímaváltozás miatt gyakoribbá, intenzívebbé válhatnak.
Oliver Dowden a BBC Radio 4 Today című műsorában mindezt úgy összegezte, a listával nem az a céljuk, hogy az embereket riogassák, hanem pusztán a lehető legrosszabb forgatókönyveket akarták objektíven vázolni azért, hogy a helyi önkormányzatoktól a Nemzetközi Vöröskeresztig mindenki felkészülhessen ezek lehetséges bekövetkezésére.