Kedden emeltek vádat Donald Trump korábbi elnök ellen, amiért – a vád szerint – megpróbálhatta felülírni a 2020-as elnökválasztás eredményeit, így közvetlenül felelős a Capitolium ostromáért. A republikánus előválasztást jelenleg toronymagasan vezető Trump boszorkányüldözésnek tartja az esetet, míg a többi elnökjelölt-aspiráns megosztott a kérdésben.
Csütörtökön áll bíróság elé Donald Trump, miután kedden vádat emeltek ellene a Capitolium 2021. január 6-i ostroma során felmerült felelőssége kapcsán. A 45 oldalas vádiratban többek között az állam elleni összeesküvéssel vádolják a korábbi elnököt, aki hat meg nem nevezett társával együtt megpróbálhatta felülírni a 2020-as elnökválasztás eredményét.
Trump helyi idő szerint csütörtök délután fog Washingtonba érkezni, ahol a bíróságon az ellene emelt vádpontokban valószínűleg ártatlannak vallja magát, így a bíróság ezután majd időpontot tűz ki a tárgyalásra.
A korábbi elnök ellen idén már harmadjára emeltek vádat, ugyanakkor az eddigi ügyek között messze ez a legsúlyosabb: akár húszéves börtönbüntetésre is ítélhetik, amennyiben az esküdtszék bűnösnek tartja.
A vádemelés természetesen kiemelt médiafigyelmet kap világszerte, hiszen
Amerikában precedens nélküli, hogy egy korábbi elnök ellen vádat emelnek – ráadásul Trumpnak ez már a harmadik vádemelése az elmúlt négy hónapban.
Ugyanakkor nemcsak a média foglalkozik vele kiemelten, hanem a politika is. Az összes republikánus elnökjelölt-aspiráns megosztotta a véleményét, hogy miként látják a közvélemény-kutatásokat eddig toronymagasan vezető Trump újabb bírósági eljárását.
A legtöbb elnökjelölt-aspiráns alapvetően kiállt Amerika korábbi főparancsnoka mellett, legtöbbjük Trump retorikáját átvéve boszorkányüldözésnek állítják be azt.
Florida kormányzója, a Trumptól jelenleg közel 37 százalékponttal lemaradó Ron DeSantis azt ígérte, hogy ha elnökké választanák, akkor befejezné „az állam fegyverként való használatát”, emellett azt is kifogásolta, hogy Trump kérését elutasították, hogy Washington helyett egy floridai bíróság foglalkozzon az ügyével.
DeSantis, aki korábban megígérte, hogy elnökként kegyelemben részesítené Trumpot, a trumpi retorikát követve a „washingtoni mocsárról” beszélt (a szélsőjobboldali mítoszban a Washingtonban tapasztalt vélt vagy valós politikai és gazdasági korrupcióról, illetve szerintük korrupt politikai rendszerről beszélnek így), és szerinte a jogállamiságot a meg nem nevezett demokraták politikai fegyverként használják.
Hasonló hangot ütött meg a közvélemény-kutatásokban őt követő – néhány kutatás szerint akár már meg is előző – Vivek Ramaswamy is, aki szerint nem Trump, hanem a cenzúra felelős a történtekért: szerinte ha az emberek nem mondhatják el a véleményüket, akkor kiabálnak, ha nem kiabálhatnak, akkor pedig törnek.
Ramaswamy szerint ugyanis elhallgatták az igazságot, amivel azt implikálta, hogy a 2020-as elnökválasztáson valójában Trump győzött,
azaz a magát woke-ellenes vállalkozónak nevező aspiráns lényegében megismételte mindazt, amit maga Trump is állít.
Tim Scott dél-karolinai szenátor DeSantishoz hasonlóan a jog fegyverként való használatáról értekezett, emellett kettős mércével vádolta meg az Igazságügy-minisztériumot, mivel szerinte a bíróságok másképpen kezelik a volt elnököt és Biden fiát.
Ugyanakkor nem minden aspiráns osztja Trump nézetét. A korábban nagy Trump-támogatónak számító, azonban a 2020-as elnökválasztás után egyik legnagyobb kritikusává váló korábbi New Jersey-i kormányzó, Chris Christie élesen bírálta a korábbi elnököt. Úgy fogalmazott:
„a Fehér Ház körüli események a választás éjszakájától kezdve foltot jelentenek országunk történelmén, és szégyent jelentenek mindenki számára, aki részt vett benne.”
Rövid közleményét azzal zárja, hogy ezért a szégyenért leginkább Donald Trump a felelős.
Éles hangnemet ütött meg Asa Hutchinson is, aki arról beszélt, hogy morálisan Trump felelős „az amerikai demokrácia elleni támadásért”, és a független igazságszolgáltatás dönt majd a sorsáról.
Talán az egyik legnagyobb Trump-ellenes jelöltnek számító Will Hurd a vádemelés kapcsán arról beszélt, szerinte
Trump eleve azért indul a jelöltségért, hogy így szabaduljon meg a börtöntől
– utalva arra, hogy elnökként akár kegyelemben is részesíthetné önmagát, bár mint az erről szólócikkünkben bemutattuk, ez azért nem olyan egyszerű.
Emellett azzal is megvádolta a korábbi elnököt, hogy becsapja a szavazóit, és az adománygyűjtést valójában a jogi eljárásaira költi. Kijelentette, hogy a 2020-as elnökválasztáson az eredmény tagadása és a Capitolium ostroma miatt alkalmatlan az elnökségre.
Trump korábbi alelnöke, Mike Pence is élesen bírálta Trumpot. Pence, akivel kapcsolatban a Capitolium ostroma alatt több tüntető is a felakasztását skandálta, azt írta:
a vádemelés fontos emlékeztetőül szolgál: aki felülhelyezi magát az alkotmányon, az soha ne legyen az Egyesült Államok elnöke.
A reakciókból is látszik, hogy a mostani mezőny alapvetően egy törésvonal mentén osztható két részre: ez pedig a Donald Trumpról alkotott véleményük.
Míg az első csoport tagjai úgy próbálnak Donald Trumphoz felnőni, hogy magukat a Trump nélküli trumpizmusnak állítják, és mivel szerintük Trump megosztó, ezért nekik nagyobb esélyük lenne Joe Bidennel szemben, addig a másik csoport azt követeli, hogy a Republikánus Párt lépjen túl Donald Trumpon és az általa képviselt politikán, és helyette térjenek vissza a jobboldali párt klasszikus nézeteihez – emiatt nem meglepő, hogy a vádemeléseket is másképpen látják.
Ugyanakkor eddig az előbbi csoport tagjai jobban szerepelnek: Trump toronymagas előnyének ledolgozása – a legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a republikánusok 53 százaléka szavazna rá, több mint 30 százalékpontos előnye van – egyelőre megugorhatatlan feladatnak tűnik bárkinek is, azonban Trumpot Ron DeSantis, majd Vivek Ramaswamy követi.
A trumpizmussal kampányoló aspiránsok leginkább abban reménykednek, hogy Trump az eljárások során elvérzik, majd ők állnak a Trumphoz hű tábor élére.
Emellett abban is reménykedhetnek, hogy a vitákon – ha egyáltalán azon részt vesz Trump – a Trump-ellenes jelöltek, például a jó debattőr hírében álló Chris Christie szintén gyengítené a korábbi elnököt.
(Borítókép: Donald Trump. Fotó: Joe Raedle / Getty Images)