Továbbra is gyakori az erőfitogtatás a Dél-kínai-tengeren, ahol a térség országai mellett az Egyesült Államoknak is vannak érdekeltségei. Miközben Kína mesterséges szigetek létrehozásával és flottájával próbálja területi igényeit fenntartani, addig a többi ország részben tehetetlen Pekinggel szemben és kénytelen Amerikára hagyatkozni.
Egyre nagyobb nemzetközi visszhangot váltott ki, miután a kínai parti őrség egyik hajója vízágyút vetett be két Fülöp-szigeteki hajó ellen a Dél-kínai-tengeren. Az esetről egy videói is előkerült, ami azóta bejárta a nemzetközi sajtót. A felvételen látható hajó éppen katonai utánpótlást szállított volna a Fülöp-szigetek fővárosába, Manilába, amikor egy kínai hadihajó az útját állta, majd vízágyúval próbálta akadályozni küldetésében – számol be róla a CNN.
Az incidens – elemzők szerint – a későbbiekben csak tovább fokozza majd a már amúgy is feszült helyzetet Kína és a Kínával rivalizáló országok között a térségben.
A kínai lépést a Fülöp-szigetek és az Egyesült Államok mellett több amerikai szövetséges, így Ausztrália, Japán és Németország is veszélyesnek nevezte, de a manilai kanadai nagykövetség is egyértelműen elítélte a kínai partiőrség akcióját, azt provokatívnak nevezte.
A Fülöp-szigeteki külügyminisztérium és a védelmi tárca közös sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy Kína lépése veszélyes és illegális volt, amely nemcsak veszélyeztette a legénység életét, de a nemzetközi jogot is megsértette. Emellett Manila hivatalos panaszt is átadott Kína Fülöp-szigeteki nagykövetének, amihez többek között az incidensről készült videókat is csatolt.
A térségben a Fülöp-szigetek és Kína régóta nem ért egyet abban, hogy bizonyos területek mely ország ún. kizárólagos gazdasági övezetéhez tartoznak, vagy éppen nemzetközi vizeknek számítanak.
Peking magának mintegy 1,3 millió négyzetkilométernyi területet követel a térségben, valamint a benne található szigetek többségét. a területek között van olyan, ami kína partjaitól több száz mérföld távolságra van.
Az egyik legnagyobb „harc” a Spartly-szigetekért megy, amire Kína és Fülöp-szigetek mellett Malajzia, a Brunei Szultanátus és a Kínai Köztársaság (Tajvan) is igényt tart. A térségben Kína már lassan fél évtizede mesterséges szigeteket hoz létre, hiszen a terület stratégiailag fontos a Dél-kínai-tenger feletti uralom szempontjából.
De ugyanígy az ún. Renai-zátonyt is saját területeként kezeli (amit a filippínók Ayungin-zátonynak neveznek, és hivatalosan az ő területükhöz tartozik), amelyre a kommunista országon kívül még Tajvan és Vietnám is igényt tart.
A kínai parti őrség szóvivője szerint a két Fülöp-szigeteki hajó jogsértést követett el, amikor behatoltak a Kína szerint saját területéhez tartozó vizekre és olvasatuk szerint megpróbálták megszállni azt. Emellett kijelentették, hogy a saját felségvizeiket továbbra is ellenőrizni fogják, és fellépnek az oda szerintük illetéktelenül behatolókkal szemben.
A Fülöp-szigetek egyébként még 2016-ban nyújtott be keresetet az ezzel kapcsolatos területi vitát illetően a hágai Állandó Választottbírósághoz (PCA), ami nevével ellentétben nem igazán bíróságként működik, inkább közvetítőként a tagállamok közötti területi vitáknál. A testület Kína követelését a térségre nézve elutasította, azonban Peking e döntést azóta is figyelmen kívül hagyja.
Az amerikai lap megszólaltatta Jeffrey Ordanielt, a Tokiói Egyetem adjunktusát, szerinte a jövőben mi várható a térségben. A szakértő úgy látja, Peking várhatóan folytatni fogja az úgynevezett „szürke zónának” nevezett területekkel szembeni taktikáját, ami annyit jelent, hogy
Kína továbbra is ki fogja terjeszteni befolyását azokra a térségekre, amelyek területi hovatartozása nem egyértelmű.
Mások úgy vélik, ez azzal járhat, hogy az USA és a Fülöp-szigetek megkettőzi közös járőrözéseit a Dél-kínai-tengeren – ennek jogalapját egyébként a két ország még 1951-ben kötött közös védelmi szerződése biztosítja. Sajtóhírek szerint egyébként ehhez a közös járőrözéshez a későbbiekben Ausztrália és Japán is csatlakozhat. Ezeknek az államoknak szintén vannak érdekeltségeik a területen.
A Fülöp-szigeteki kormány hétfői sajtótájékoztatóján Jonathan Malaya, a Nemzetbiztonsági Tanács főigazgató-helyettese kijelentette, hogy Manila továbbra is el fogja ítélni a mostanihoz hasonló kínai lépéseket, mert amellett, hogy Pekingnek ez a fajta erődemonstrációja fenyegetést jelent az országa szuverenitására nézve, a nemzetközi jogot is sérti.
Több szakértő is arra számít, hogy Kína terjeszkedő politikája újabb diplomáciai bonyodalmakhoz fog vezetni.
Mint korábban írtuk, a két ország először 2016-ban próbálta diplomáciai úton, a nemzetközi jog segítségével feloldani az érdekellentéteket, azonban ez kudarcot vallott. Azóta gyakran történnek ehhez hasonló erőfitogtatások a térségben:
idén februárban például az okozott diplomáciai válságot, hogy egy kínai hadihajó lézerfegyverrel vakította el egy szintén fülöp-szigeteki hajó legénységét,
de Manila szerint ezenkívül veszélyes manőverekkel is veszélyeztette a szintén utánpótlást szállító Fülöp-szigeteki hajó épségét. Lézerfegyver használatával egyébként már Ausztrália is megvádolta az ázsiai szuperhatalmat.
Viszont nem csak Kína fitogtatja erejét a régióban: az amerikai hadsereg többnyire kémrepülőkkel, de olykor hadihajókkal is áthalad a térségen, hogy így vegyék elejét Kína további gátlástalan terjeszkedésének.
(Borítókép: China Coast Guard / Reuters)