Az orosz–ukrán háború kezdete óta több nyugati ország folyamatosan különböző fegyverekkel, harcjárművekkel és egyéb harceszközökkel támogatja Ukrajnát. Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét arról kérdeztük, hogy ezek közül melyek a fronton jól vizsgázó, valamint a kevésbé hatékony típusok.
Kaiser Ferenc lapunk kérdésére kifejtette, Ukrajna a nyugati támogatás részeként kapott kézifegyvereket, vállról indítható páncéltörő és légvédelmi rakétákat, tüzérségi eszközöket (vontatottat és önjárót, illetve csöves és rakétatüzérséget is), gyalogsági harcjárműveket, harckocsikat, valamint különböző precíziós fegyverrendszereket is.
Az eszközök között vannak légi indítású, nagy hatótávolságú precíziós fegyverek, mint a brit Storm Shadow (francia nevén SCALP), közepes és nagy hatómagasságú légvédelmi rakéták, utóbbiak között ballisztikus rakéták elfogására képes rendszerek is.
Az ukránok kaptak hajó elleni manőverező robotrepülőgépeket, főleg az amerikai eredetű Harpoon különböző változatait. Kaiser Ferenc megjegyezte, az ukránok maguk is gyártanak hasonló fegyverrendszert Neptun néven, amelyből kettővel – ukrán közlés szerint – tavaly áprilisban végzetes találatokat vittek be a Moszkva cirkálónak.
Az NKE docense a leghatékonyabb nyugati eszközökre vonatkozó kérdésünkre elmondta:
Rendkívül sikeres a csöves tüzérség, főleg az önjáró eszközök, míg a rakétatüzérségnél a HIMARS-rendszert kell kiemelni. Extrém nagy lőtávolságra az orosz technika is képes, de az amerikai fegyverrendszernél a 80 kilométert meghaladó lőtávolsághoz halálos pontosság is párosul. A fegyverrendszerhez olyan rakétákat is kaptak, amelynek harci része egy kis méretű siklószárnyas bomba, ami 150 kilométerig képes nagy pontosságú csapások mérésére. Eredményes a német Panzerhaubitze, valamint a francia Ceasar önjáró löveg is. Fontos, hogy ezek a fegyverek nem önmagukban sikeresek, az ukránok megkapták hozzájuk a tűzvezető és tűzfelderítő eszközöket, lokátorokat is. Az egyik a saját tüzérségi tüzet figyeli, a másik az ellenséges lövedékek röppályája alapján kiszámolja, hogy honnan lőtték ki őket. A nyugati hírszerzési és elektronikai támogatás nagymértékben növeli a tüzérségi eszközök alkalmazási hatékonyságát.
Kaiser Ferenc kevésbé sikeresnek nevezte a nyugati gyalogsági harcjárművek, valamint harckocsik eddig látott működését. Ezek – szemben a tüzérségi eszközökkel –, kénytelenek előrehaladni, ezért sokkal kitettebbek az ellenséges tűznek. „Ráadásul a keleti technológiához szokott ukrán kezelők olyan találatok után is otthagyják például a Leopard 2-eseket, amelyek után azok még harcképesek. Nem kevésbé hatékonyak ezek a harckocsik, de a gyors átképzés miatt az ukrán katonák nem feltétlenül sajátították még el olyan szinten a használatukat, hogy igazán hatékonyan használják őket” – mutatott rá a docens.
„Ami egyértelműen kudarc, az a francia AMX10-es kerekes páncélozott felderítő harcjármű. Ez egy relatíve nagy méretű páncélgépkocsi, eredetileg afrikai használatra tervezték, ott alapvetően könnyű fegyverzetű hadúri milíciák ellen volt hatékony, az orosz haderő azonban más kategória. Az ukrán fronton mindkét fél főleg drónokkal végzi a felderítést, ezért eredeti feladatkörében kevésbé használható a jármű. Az átszabdalt terepen a nagyobb mozgékonysága sem feltétlenül jelent védelmet, ráadásul nincs lövegstabilizátora. A német Leopard 2-es, az amerikai Bradley, vagy a svéd CV90 menetből is pontosan tüzel, ahogy a korszerűbb orosz harckocsik jelentős részét is felszerelték már stabilizátorral” – fogalmazott Kaiser Ferenc, hozzátéve: ezért az AMX10-et nem igazán vetik már be a fronton, az átadott eszközök jelentős része valószínűleg tartalékban van, vagy az ukrán–belorusz határnál lát el feladatot.
A szakértő kitért arra is, hogy ukrán részről sikeres a légvédelmi eszközök alkalmazása, de a nyugati országok nem tudnak az ukránok által kívánt mennyiségben szállítani. Jól szerepel az amerikai Patriot, valamint a német IRIS T SLM rendszer, „ugyanakkor ez relatív sikeresség, mert ha egy nagyváros fölött lelövik a támadó rakétát, lehet, hogy az eredeti célpontot megmentik, de a lezuhanó roncsok akkor is okozhatnak veszteségeket”. A légvédelmi rakéták sikerességét mutatja, hogy az orosz légierő, különösen a harci helikopterek a veszteségek csökkentése érdekében most már inkább csak a saját csapataik mögül, azaz saját légtérből támadják az ukrán célpontokat, ez jelentősen korlátozza a hatékonyságukat.
Kaiser Ferenc arra a kérdésünkre, hogy a nyugati fegyverek mekkora hatást gyakorolnak a háború menetére, hangsúlyozta:
Számos területen jelentős szerepük volt az ukrán sikerekben. Az első ilyen a HIMARS volt, ami arra kényszerítette az oroszokat, hogy nagy elosztó lőszerraktárakat 30-40 kilométerrel hátrébb vonjanak, ezzel megnőtt a logisztikai útvonal. Ez jelentősen megnövelte a nehéz terepjáró tehergépkocsik iránti igényt, amiből az oroszoknak amúgy sincsen elég. A – változattól függően – 250-550 km hatótávolságú Storm Shadow rakéták is komoly problémákat okoztak az orosz haderőnek. A Krímből Ukrajnába vezető hidakat is többször súlyosan megrongálták már velük. Ezt a fegyvert eredetileg nyugati gépekre tervezték, de az ukránok képesek voltak a szovjet/orosz gyártmányú repülőgépeik bombafelüggesztését átalakítva használatba venni. AGM-88 HARM – amerikai – lokátor elleni rakétákat is kaptak az ukránok, ezekkel vélhetően számos orosz radarrendszert semmisítettek meg.
Az F-16-osok szállítása folyamatosan napirenden szerepel, de az ukránok eddig nem kaptak nyugati gyártmányú vadászgépeket.
Az NKE docense ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy „a harckocsik alkalmazásán is látszott, a relatíve rövid átképzési idő nem biztos, hogy elégséges volt a technika teljes megismeréséhez, és komplexitásban egy harckocsi a közelében sincs egy repülőgépnek. Nem pusztán a pilótákat kell átképezni, hanem a karbantartó, kiszolgáló állományt is. A nyugati eszközök kevésbé rusztikusak, sokkal szervizigényesebbek mint orosz megfelelőik. Ráadásul a vadászgépeknek horribilis az ára, többszöröse egy új harckocsiénak”.
(Borítókép: Diego Herrera Carcedo / Anadolu Agency / Getty Images)