Irán szesztilalommal próbálkozik, amely az Egyesült Államokban csúfos kudarcot vallott. Kérdés: megéri-e? Tudniillik a tilalom sehol sem vált be.
New Yorkban, 1926 karácsonyán több mint nyolcvanan haltak meg alkoholmérgezésben. Ez volt a leggyászosabb napja az 1920-ban bevezetett amerikai prohibíciónak, amit a bűnszervezetek tettek pénzzé.
A szövetségi kormány ráadásul metanolt kevertetett az alkoholba abban a reményben, hogy elriasztja a „fogyasztókat”. A szomjúhozókat nem tántorította el, viszont legalább tízezren haltak meg alkoholmérgezésben – összegezte a végeredményt Deborah Blum a 2010-ben megjelent A mérgezők kézikönyve című művében. A prohibíció végül befuccsolt, ezért 1933-ban hatálytalanították.
Irán a forradalom kezdete, 1979 óta kísérletezik az alkoholfogyasztás tiltásával – kétes eredménnyel.
Az előírás megszegőit a korbács fenyegetése és a súlyos pénzbírságok sem riasztották el a – gyakran mértéktelen – ivástól.
„Néha csak a szesz lop be némi örömet az életünkbe, és ad egy kis esélyt a szórakozásra” – idézett a Deutsche Welle egy fiatal, 25 éves iráni nőt. Sokan azonban nem tudnak határt szabni szenvedélyüknek. Az elmúlt hetekben legalább háromszáz ember került kórházba, és negyvenen haltak meg alkoholmérgezésben.
Az elmúlt időszakban sajnos évente 20-30 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik metil-alkohol fogyasztása következtében mérgezést szenvedtek, vagy akiknél káros mellékhatások jelentkeztek
– állítja az iráni helyzetről egy, az Egyesült Államokban élő iráni orvos és kutató.
Mohamed Kazem Attari szerint az alkoholmérgezés elsősorban a városokra jellemző. A jelentésekből azonban nem derül ki, hogy a mérgezés szándékos vagy inkább a helyi szeszfőzdék bűne, amelyek gyanús anyagokkal elegyítik az italokat.
„Hallottam a metanol okozta mérgezésekről és halálesetekről, de sosem gondoltam volna, hogy ez velem is megtörténhet” – mondta a megtorlástól tartva egy neve elhallgatását kérő 27 éves fiatalember.
Csak olyan szeszt ivott, amelyet egy olyan dílertől vásárolt, akit a barátai révén ismert meg. Egy este azonban egy buliban metanollal kevert ital került a poharába.
Elvesztette a látását, és más ijesztő tüneteket is tapasztalt, így barátai egy rendelőbe siettek vele.
Az alkohol befolyásolhatja a látást, az emésztést, az agyműködést, ráadásul maradandó fogyatékosságot okozhat, sőt akár halálos kimenetelű is lehet. A fiatalember szerencsés volt: a vaksága átmeneti volt.
Törökország – más muszlim többségű országoktól eltérően – rugalmas a szabályozott alkoholárusítás tekintetében. A felnőttek például könnyedén vásárolhatnak legálisan alkoholt. A Ramadán szent hónapja alatt gyakran ülnek vendéglőkben, és kedvenc alkoholos italukat szürcsölik. A raki, a pálinka nemzeti ital, és a török kultúra szerves része. A könnyű hozzáférés ellenére a törökök évente mégis átlagosan csak másfél liter alkoholt isznak fejenként.
Ebben valószínűleg nem kis szerepet játszik, hogy Törökországban a szeszes italok sok uniós országhoz képest drágák.
A magas adóval sújtott szesz, na meg a rossz gazdasági helyzet következtében burjánzik a tiltott termelés és a feketézés. Iránhoz hasonlóan a következmény nem ritkán halálos: évente nagyjából százan halnak meg alkoholmérgezésben.
Az alkoholtilalom bevezetését Törökországban azonban még a konzervatív kormányok sem vették fontolóra – emlékeztetett Yuszuf Arslan szociológus.
Iránban egyelőre csak álmodoznak a szesztilalom végéről.
Remélem, hogy egy napon mi is normális életet élhetünk félelem és szükségtelen kockázatok nélkül, mint a világ többi része
– mondta egy névtelenséget kérő fiatal iráni nő.
Az amerikainál is szigorúbb volt a magyar szesztilalom – írta egy történelmi portál, a Múlt-kor, és már ebből kiderül, hogy a korlátozás nem friss keltezésű.
Akár egy sör elfogyasztásért is statáriális bíróság elé kerülhetett valaki – a Tanácsköztársaság idején. Kun Béláék már a rendszerváltás első napján, 1919. március 21-én meghozták a rendeletet, amit persze sokan kijátszottak. A tiszavirág-életű forradalmi kormány bukásával persze haladéktalanul eltörölték a vitatott szabályozást.
Napjainkban az alkoholfogyasztás a hagyományos iszlám országokban magától értetődően tilos, bár a tilalmat néhányan kijátsszák. Szaúd-Arábiában – ahol szeszmentes sör kapható ugyan – úgy, hogy a szomszédos országokba, például Jordániába járnak át inni.
Kevésbé köztudott, hogy illegális az alkoholfogyasztás Kanada egyes, jobbára az őslakosok lakta területén, és néhány indiai, muszlimok lakta tagállamban.
A szesz bolti értékesítése napszakhoz kötött Izraelben, Skóciában és Norvégiában.
(Borítókép: A Tajrish hagyományos piac Teheránban 2022. április 3-án. Fotó: Morteza Nikoubazl / NurPhoto / Getty Images)