Németország fontolgatja a Taurus rakéták átadását, és jó esély van rá, hogy hamarosan döntés születik ebben az ügyben – írta meg a der Spiegel. Ha az ukránok megkapják ezt a fegyvert, akkor minden eddiginél nagyobb lőtávolságú rakéta kerül a birtokukba. Ugyanakkor a németek feltételként szabhatják azt, hogy a rakétát nem használhatják Oroszország területén végrehajtott csapásokra.
A Taurus rakéták átadásáról elvétve esett szó az utóbbi időben, ugyanis Kijev már hónapokkal ezelőtt kérte ezeket Berlintől. A német kormány eddig azt mondta, hogy ezeket a fegyvereket nem adja át Ukrajnának. Így tettek még alig egy hete, augusztus 3-án is.
Ehhez képest a minap több német lap is arról számolt be, hogy a kormányzati forrásaik alapján Németország mégis átadhatja ezeket a rakétákat. A T–Online című német kiadvány azt írta, hogy Olaf Scholz német kancellár valójában már az előző héten utasította a védelmi minisztériumot, hogy készítse elő ezt.
A T-Online mellett hasonló értesülést osztott meg a német der Spiegel is. A tekintélyes német lap azt írta:
a Scholz-kormány korábban vonakodott átadni ezeket a rakétákat, de mostanra meggondolták magukat.
A Spiegel megjegyezte, hogy ezzel kapcsolatban ugyanaz a forgatókönyv látszik megvalósulni, mint ami az összes többi átadott fegyvernél (pl. a Leopard tankoknál is) látható volt: a német kormány először vonakodik, és azt mondja, hogy nem adja át a fegyvert, majd meggondolja magát, felülvizsgálja a kérdést, és mégis átadja. A lap szerint a Taurusok esetében most még csak a felülvizsgálat szakaszában vannak, és azt elemzik, hogy egyáltalán mikorra és hogyan tudnák átadni ezeket a rakétákat.
A német lap úgy véli, hogy Olaf Scholz részben a saját pártja, a német szociáldemokraták nyomására is kényszerült arra, hogy meggondolja magát a rakéták ügyében. Ugyanakkor a párton belül vannak olyanok is, akik szerint rossz döntés lenne átadni ezeket.
Kételkedem benne, hogy középtávon érdemes átadnunk a Taurusokat. Eddig jó okkal, a kockázatokat mérlegelve döntöttünk úgy, hogy nem adunk át egy ennyire nagy hatótávolságú rendszert. Sokakhoz hasonlóan remélem, ez így is marad
– mondta a Spiegelnek Johannes Arlt volt parlamenti képviselő, a szociáldemokraták védelmi ügyekkel foglalkozó politikusa, hangsúlyozva, Ukrajnának valóban előnyös lehetne a rakéták átadása, de túl sok kockázattal járna.
A német védelmi minisztérium ezzel kapcsolatban a rakéta gyártójával is titkos tárgyalásokat folytat a Spiegel szerint. Ennek középpontjában az áll, hogy a német kormány bizonyos technikai módosítások mellett szeretné átadni az ukránoknak a rakétát, amelynek értelmében
a rakétát úgy programoznák be, hogy Oroszország területét ne vehessék célba vele az ukránok.
A németek ugyanis szeretnék elkerülni azt, hogy a fegyverek átadása eszkalálja a háborút. A Spiegel szerint Boris Pistorius védelmi miniszter valójában már hetekkel ezelőtt arra kérte a gyártót, hogy ezt a korlátozást hajtsák végre a rakétákon.
A lap iparági forrásokból úgy értesült, hogy ezt a korlátozást tényleg végre is lehet hajtani, de beletelik pár hétbe. Úgy vélik, hogy Olaf Scholz német kancellár akkor hagyhatja jóvá és jelentheti be hivatalosan a Taurusok átadását, ha ez megtörténik.
A német légierő 2005-ben rendszeresítette a Taurust, és a Spiegel szerint rendkívül precíz, kifinomult navigációs rendszerrel ellátott rakétáról van szó. Öt méter hosszúak, de ezzel együtt is viszonylag kicsinek számítanak, és nagyon alacsonyan képesek repülni, ami az ellenséges légvédelem számára megnehezíti a kilövésüket. A német hadseregnek jelenleg nagyjából 600 darab lehet belőlük a raktárakban.
Korábban a brit–francia Storm Shadow-k voltak az ukránok legnagyobb hatótávolságú rakétái a maguk 250 kilométerével. A Taurus ezt megduplázná, ugyanis a levegőből indítható német rakéta lőtávolsága 500 kilométer körül van. Mivel az orosz főváros körülbelül 450 kilométerre van az orosz–ukrán határ legközelebbi szakaszától, ezért
Ez azt is jelentené, hogy Ukrajna egy ilyen rakétával a saját légteréből képes lenne rakétát kilőni Moszkvára is – amennyiben ezt nem korlátoznák le a fenti módon.
Ukrajna nemzetközileg elismert területein (különösen a Krím félszigeten) viszont bárhol felhasználhatnák az ukránok a német rakétát. E tekintetben a nagyobb hatótávolság segíthetne nekik, korábban az orosz Rybar osztott meg egy térképet arról, pontosan mekkora lehetne a különbség a Storm Shadow és a Taurus lehetséges csapási területei közt.
Ezenkívül a Spiegelnek Fabian Hoffmann, az Oslói Egyetem doktorandusza azt mondta, a Taurus előnye, hogy bizonyos területeken (pl. az elektronikájában) fejlettebb technológiát képvisel a Storm Shadow-hoz képest. Mindezek mellett van egy apróbb technikai nehézség is, amelyet meg kell még oldani:
a Taurus hordozásához, kilövéséhez modern vadászgépek is kellenek, márpedig Ukrajnának ilyenek (egyelőre) nem állnak rendelkezésére.
Ha meg is kapja a régóta kért F–16-osokat végül, az sem segít, mert még azok sem alkalmasak a hordozására. A Spiegel szerint e tekintetben a megoldás az lehet, hogy Ukrajna meglévő gépeit (jó eséllyel a SZU–24-et) alakítják át úgy, hogy képesek legyenek a rakéták hordozására. Ugyanezt megcsinálták már a Storm Shadow rakétákkal is. Fabian Hoffmann ehhez azt is hozzátette, idővel nincs kizárva, hogy az F–16-osokat is képesek lesznek ilyen módon átalakítani.
Hoffmann a Spiegelben egy véleménycikket is írt arról, hogy szerinte Németországnak miért kellene átadnia ezeket a rakétákat. Ebben utalt arra, hogy
a mostani ukrán offenzíva sikere is azon múlhat, hogy Ukrajnának elegendő nagy hatótávolságú precíziós rakétája van-e.
Mint írta, a Storm Shadow rakétákat ugyan megkapták, de csak korlátozott számban, és könnyen lehet, hogy középtávon, az év végéig kifutnának belőlük, ami katasztrofális lenne az offenzíva szempontjából. Szerinte ebből adódóan a Taurus átadásának valójában nem is az a tétje, hogy Ukrajna új képességeket szerezzen, hanem hogy a már meglévőeket meg tudja őrizni.
Ha a német kormány a meglévő 600 rakétának a negyedét elküldené, akkor azzal segíthetnének Ukrajnának abban, hogy nagyjából két hónappal meghosszabbítsák az offenzívát, és tovább bombázzák az orosz utánpótlás szempontjából fontos üzemanyag-tározókat, lőszerraktárakat – írta a szakértő, hozzátéve, eszkalációt szerinte azért nem eredményezne a lépés, mert ez a Storm Shadow rakétáknál sem történt meg.
Az orosz–ukrán háború fejleményeit pénteken is percről percre közvetítjük, ebben a cikkünkben.