Már több mint 100 napja, hogy a szerződéses tárgyalások elakadtak, és a hollywoodi írók sztrájkba kezdtek annak érdekében, hogy érvényesítsék követeléseiket, miután azokat figyelmen kívül hagyták. A tiltakozás május elején kezdődött, miután az Amerikai Írószövetség (WGA) és a nagy hollywoodi stúdiók közötti tárgyalások zátonyra futottak a forgatókönyvírói fizetések emelése miatt, valamint az iparágon belül egyre jobban terjedő streamingszolgáltatások használata és a mesterséges intelligencia alkalmazása miatt.

Az álomgyár vezetői mindeközben próbálnak eleget tenni a szakszervezetek követeléseinek, ám ez nem megy olyan könnyen, elsősorban az egyre jobban csökkenő televíziós és mozifilmes bevételek miatt. A mozis jegybevételek ugyanis még mindig nem tértek vissza a koronavírus-járvány előtti időszakhoz, és a közben egyre inkább megerősödő streamingplatformok egyre nagyobb teret nyertek, szinte már vetélkednek a mozival.

A színészeket tömörítő érdekvédelmi szervezet, a SAG-AFTRA július közepén kapcsolódott be a sztrájkba a WGA mellett, ami gyakorlatilag csak még több televíziós műsor és film gyártásának a leállását eredményezte, ami az egész szórakoztatóipart veszélybe sodorta. David Zaslav, a Warner Brothers vezérigazgatója a múlt héten figyelmeztette a befektetőket, miszerint a jelenleg zajló hollywoodi sztrájk befolyásolhatja a stúdió jövőbeli ütemtervét a közelgő filmjeikkel kapcsolatban.

A WGA, valamint a filmesek és televíziósok szövetségének képviselői a múlt héten egyeztettek követeléseikről, de a tárgyalások kudarcba fulladtak. A WGA még ugyanazon a napon mintegy 11 ezer tagjának szivárogtatott ki bizalmas részleteket a zárt ajtók mögötti egyeztetésről, ugyanakkor jelezte, hogy mindezek ellenére is kész folytatni a tárgyalásokat annak érdekében, hogy kompromisszumot kössenek.

Nem ez az első alkalom, amikor közbeszólt a technológia

A filmvilág első nagyobb volumenű tüntetése 1960-ban kezdődött, szintén az írók és a színészek között. Hasonlóan a mostanihoz, a kiváltó okot akkor is a szórakoztatóipart gyökeresen átformáló új technológiák megjelenése jelentette. Akkor a kábeltelevízió egyre szélesebb körű elterjedése miatt követeltek maguknak az írók nagyobb részesedést és bónuszfizetést szellemi termékeik folyamatos kábeltelevízióban való ismétlése után.

Több mint két évtizeddel később, 1985-ben az írók a virágzó videópiac miatt vonultak háttérbe önkéntesen, hogy így követeljenek maguknak pluszjuttatásokat. A következő, szintén 100 napig tartó sztrájk 2007 és 2008-ban volt. Akkor a többi szakszervezet védelmét tűzték zászlajukra. A média és szórakoztatóipar utoljára akkor szembesült az iparágat jelentősen megváltoztató új korszakkal, mivel az internet feltörekvő korszakában megjelentek a világhálón a támogatott hirdetések, valamint nem kis gondot okozott a film és tv-sorozatok letöltögetése a netről.

A mostani tiltakozás – a szórakoztatóipari dolgozók elmondása szerint – minden eddiginél átfogóbb és kiterjedtebb. Ennek középpontjában a streamingszolgáltatások mellett az egyre hatékonyabban használt mesterséges intelligencia áll, amelynek etikus felhasználása érdekében egyre több, a technológiával foglalkozó részleg jelentett be tiltakozást az elmúlt időszakban.

Mint arról az Index már beszámolt, a Disney a napokban munkacsoportot hozott létre az MI tanulmányozására, ugyanis elmondásuk szerint a feltörekvő technológia segítheti a film- és a televíziógyártás egyre növekvő költségeit minimalizálni.

Az emberiség történelmének folyamán az egyre nagyobb ütemben fejlődő technológiák új bevételi forrásokat és munkaköröket hoztak létre, és emiatt a munkavállalók mindig részesedést követeltek ilyen helyzetekben. Ennek oka, hogy a dolgozók a munkahelyeket fenyegető egzisztenciális veszélyként tekintettek mindig ezekre az új innovációkra, és most sincs ez másképp az MI esetében, ahol az írók most az állásukat érzik fenyegetve

– nyilatkozta Steven J. Ross, a Dél-kaliforniai Egyetem történelemprofesszora.