Két magyar agrárszervezet is közleményt adott ki, amelyben a Brazíliából származó baromfihús behozatalának korlátozását kérik az Európai Uniótól, ugyanis a dél-amerikai országban madárinfluenza-járvány tombol. Kereskedelmi embargó nélkül a magyar és az európai baromfiipar veszélyben lehet – figyelmeztetnek.
A Baromfi Termék Tanács (BTT) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közleményükben aggodalmukat fejezték ki, mert a világ legnagyobb baromfihús-exportőrének és -termelőjének számító Brazíliában eddig mintegy ötven magas patogenitású (betegségokozó képességű) madárinfluenzás (H5N1) esetet azonosítottak. A brazilok saját bejelentése alapján ezek az állatmegbetegedések csak vadmadarakra korlátozódnak, azonban júniusban már háziasított szárnyasoknál is azonosították a H5N1 vírust. Az Espirito Santo államban található Serra városában saját célra tartott kacsákat és csirkéket pusztított el a madárinfluenza – írta a csirketenyésztéssel foglalkozó szaklap, The Poultry Site.
A közlemény beszámol arról is, hogy ameddig nem kereskedelmi célra szánt állatoknál jelenik meg a betegség, addig az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) iránymutatásai alapján nem szükséges embargót elrendelni az érintett állam baromfitermékeire,
a brazil hatóságok és a két agrárszervezet közleménye szerint azonban júniusban már háziasított szárnyasoknál is azonosították a madárinfluenzát.
Ellenben Japán már az első hírek után részleges kereskedelmi korlátozásokat vezetett be Brazíliával szemben. Az ázsiai szigetország két brazil szövetségi államból is megtiltotta a szárnyashús behozatalát. A magyar szervezetek a Japánhoz hasonló intézkedések bevezetésére sürgetik az Európai Bizottságot.
A NAK és a BTT azonnali lépéseket sürgetnek annak érdekében, hogy a fertőzött brazil hús ne tudjon bekerülni be az európai piacra. Az egészségügyi kockázat mellett fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy egyrészt tisztességtelen az előírásokat betartó európai és hazai gazdákkal szemben, hogy továbbra is érkezik a potenciálisan fertőzött élelmiszer, másrészt a fertőzésveszély veszélyezteti az európai termelésbiztonságot.
Az első eseteket még áprilisban jelentette a brazil agrártárca. A világsajtó szűkszavúan tudósított a legnépesebb dél-amerikai országban kialakult egészségügyi vészhelyzetről, pedig a BBC májusi cikke szerint sosem volt még ilyen súlyos a madárinfluenza. Az esetek nem korlátozódnak Brazíliára, 2022-ben világszerte 131 millió szárnyas pusztult el a járvány miatt vagy a fertőzés következtében történő állományritkítások során.
A WOAH a weboldalán közzétett jelentésben arról ír, hogy habár a H5N1-et több esetben is kimutatták az elmúlt hónapokban vadmadarakból, új fertőzés június vége óta nem történt, a járványt kontroll alatt tartják – legalábbis az utolsó brazil jelentés ezt állítja.
Az emberi megbetegedésekkel foglalkozó Egészségügyi Világszervezet (WHO) júliusban egy közleményben reagált a világ különböző pontjain felbukkanó madárinfluenza-járványokra.
A WHO által megkérdezett szakértő szerint a betegség nem terjed könnyen emberről emberre, Azonban a korábbinál sokkal nagyobb arányban fertőz meg emlős állatokat.
A megkérdezett szakorvos szerint fontos, hogy a madárinfluenza alkalmazkodóképessége kutatás tárgyát képezze, ugyanis nem lehetetlen, hogy a vírus evolúció útján agresszívabbá válik, amikor az emberekre is átkerül. A H5N1 elsősorban a madarak ürülékével, nyálával és húsával képes terjedni. A szárnyasokra rendkívül veszélyes és nagyon fertőző megbetegedés, pár nap alatt képes megfertőzni teljes baromfiállományokat.
Brazília baromfi-kereskedelemből származó bevételei jelentős növekedésnek indultak azután, hogy Ukrajna mezőgazdasági termelése visszaesett a 2022-es orosz invázió miatt. Az Európában kialakult piaci űrt sikeresen betöltötte a dél-amerikai ország. Tavaly az EU minimum 200 ezer tonna baromfihúst vásárolt innen, amellyel az Európai Unió lett a negyedik legnagyobb felvásárlója a brazil szárnyashúsnak.
Egyébként a Brazíliából Európába importált hús minősége visszatérő diplomáciai súrlódások alapjául szolgál a hatalmas állam és Brüsszel között. 2018-ban például az akkori brazil agrárminiszter, Blairo Maggi meggyanúsította a tengerentúli partnert, hogy az kereskedelmi háborút folytat a legnépesebb latin-amerikai ország ellen. Azután fogalmazta meg a súlyos vádakat, hogy az EU megtiltotta 9 brazil baromfitelepről származó hús behozatalát, ugyanis azok nem feleltek meg a tisztasági elvárásoknak.
Amennyiben az Európai Bizottság most elfogadja a magyar agrárszervezetek javaslatát, az jelentősen károsíthatja a latin-amerikai ország baromfiiparát, amely mintegy 3,6 millió embert foglalkoztat, és a legnagyobb kiterjedésű dél-amerikai ország GDP-jének másfél százalékát teszi ki.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Baromfi Termék Tanács azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy a WOAH magától is megtilthatja a Brazíliával való üzletelést, amint az ország kereskedelmi forgalmában H5N1-gyel fertőzött húst fedeznek fel. Amennyiben a vadmadarakról és magáncélra tartott háziállatokról átterjedne baromfitelepekre az influenza, az az egész brazil baromfiipart elakaszthatja. Ez sokkal súlyosabb veszteségeket okozna, mint a potenciálisan fertőzött brazil szövetségi államok ideiglenes kikapcsolása az Európával való kereskedelemből.
A témában megkerestük az Európai Bizottságot, hogy megtudjuk, a brüsszeli testület miként látja a két magyar agrárszervezet aggályait. Megkeresésünkre Veronica Favalli, az Európai Bizottság egyik sajtóreferense válaszolt.
A brüsszeli kommunikációs munkatárs arra a kérdésünkre, hogy az európai piacokra veszélyt jelent-e a madárinfluenza, hangsúlyozta, hogy még nem azonosították a baromfiiparban a kórt. Azonban hozzátette, amennyiben az exportra szánt madarak között mégis járvány törne ki, az jelentős kereskedelmi következményekkel járna, hiszen Brazília az Európai Unió fontos beszállítója.
Másik felvetésünkre, miszerint figyelemmel kísérik-e a dél-amerikai országból jelentett H5N1-es eseteket, Veronica Favalli biztosított minket arról, hogy szorosan követik az eseményeket, és egy esetleges madárinfluenza-járvány kitörésekor készek gyorsan cselekedni. Lapunk érdeklődött arról is, hogy ez milyen óvintézkedéseket jelentene, azonban csak egy tágan értelmezhető választ kaptunk arról, hogy ilyen helyzetben az uniós jogszabályoknak és az Állategészségügyi Világszervezet előírásainak megfelelően lépnek.
(Borítókép: PHILIPPE HUGUEN / AFP)