Az iszlám közösségek és a német önkormányzatok párbeszédét egyengeti egy, a katolikus egyház alkalmazásában álló muszlim vallástudós.
Amint azt Angela Merkel korábbi német kancellár már korábban leszögezte: az iszlám Németország része. Az országban több mint ötmillió muszlim él, a bajor iskolában iszlámot is tanítanak, így nem meglepő, hogy nagyjából 2800 mecset található. Gyakran kerülnek viták középpontjába, kivált akkor, amikor magas minaretjeik jelennek meg a városképben. Építési szabályozásuk ugyanolyan, mint a templomoké vagy zsinagógáké, de sok múlik az önkormányzati előírásokon is.
A többi között ilyen esetekben közvetít a 44 éves Hussein Hamdan. Az iszlám és vallástudományok doktoraként Németország első iszlámügyi tanácsadója. Ebben a minőségében egyengeti el a muszlim közösségek és a helyi önkormányzatok közötti esetleges konfliktusokat. Az eltelt nyolc évben Baden-Württemberg tartományban dolgozott.
„Egy közigazgatási hivatal 2015. június 2-án egy szúfi egyesület értékelését kérte tőlem” – emlékszik vissza első megbízatására. A szúfik a misztikus iszlám követői, akik sajátos zenéjükről és spirituális táncukról váltak ismertté. Németországban csupán néhány ilyen közösségük létezik. A vallástudósnak sikerült csillapítania a kedélyeket a helyi politikusok körében.
Kezdetben Hamdan volt a felelős a fiatal muszlimok beilleszkedését célzó projektért, a Robert Bosch Alapítvány támogatásával pedig tanácsadóként állt az önkormányzati hatóságok és döntéshozók rendelkezésére.
Általában mindennapos kérdésekkel fordulnak hozzá, például akkor, ha túl magasnak találják a minaretet, vagy eligazítást kérnek az iszlám közösségek elöljáróiról.
Miként integrálhatók a fiatal muszlimok, és ezt hogyan tudja egy mecset közössége elősegíteni? Ezekre a kérdésekre nem adható átfogó válasz. Ugyanakkor pontosan tudni, milyen magas lehet egy minaret, hisz azt a települése építési terve szabályozza. Saját tapasztalatából tudja, hogy ahol muszlim hívők évtizedek óta élnek, gördülékenyebb kapcsolat alakult ki a helyi önkormányzatokkal.
Hamdan 2012 óta a katolikus egyház alkalmazásában áll. Ő az első muszlim a Rottenburg-Stuttgarti Egyházmegye Akadémiáján. Baden-Württemberg 11 millió lakosa körülbelül nyolcszázezerre tehető a muszlimok száma. Az első mecsetek a kilencvenes években épültek a tartományban.
A muszlim közösségeket arról világosítja fel, hogyan működnek az önkormányzati eljárások, és kihez fordulhatnak segítségért. A sikeres párbeszéd előfeltétele, hogy a vallási kommunák megbízható szóvivőket nevezzenek ki.
Baden-Württembergben eddig csaknem félszáz helyi hatóság vette igénybe tanácsadói szolgáltatásait. Néha egy beszélgetés egy-két órás, más esetekben akár két-három találkozót is igényelhet a nézetek közelítése. Hamdan nem kész megoldásokkal áll elő, hanem „cselekvési javaslatokat” terjeszt be.
Tökéletesen megérti a németországi mecsetek építésével kapcsolatos aggályokat. Egyesek az „iszlamizálódási folyamat” részének tekintik, mások egy nyitottabb, kozmopolitább társadalom jeleként tartják számon.
Egy nyolcezer lakosú település önkormányzata elutasította egy minaret építési tervét, de legalább nem szakadt meg a párbeszéd a helyi vezetés és az iszlám közösség között – mondta Hamdan.
A német alkotmányvédelmi hatóságok által megfigyelt szélsőséges iszlám csoportok tevékenységéről tájékoztatja a helyi hatóságokat, ugyanakkor óva intett az általánosítástól. A közösségek ugyanis akár városonként is eltérők lehetnek.
Az őszinte párbeszéd eleme a kritikus kérdések kezelése
– hangsúlyozza Hamdan, aki azt javasolja, hogy a helyi hatóságok és a mecsetek képviselői gyakrabban találkozzanak véleménycserére.
„Ennek előfeltétele a közös étkezés, a közös kávézásra, a közös ünneplés” – amelyek során tisztázhatók a közös élettel kapcsolatos nézeteltérések.
„Hussein Hamdan bizonyítja, hogy a vallások együttélése az alulról induló építkezés eredménye” – méltatta erőfeszítéseit Baden-Württemberg antiszemitizmus elleni biztosa. Michael Blume szerint a példát azokban az országokban, például Franciaországban is követni kellene, ahol egyelőre eredménytelenül próbálják meghiúsítani a vallási villongásokat.
(Borítókép: A Lahore Ahmadiyya Movement for the Propagation of Islamic Knowledge [AAIIL] berlini mecsetje 2015. április 21-én. Fotó: Henry H. Herrmannullstein bild / Getty Images)