Pavlo Klimkin volt ukrán külügyminiszter kategorikusan ellenzi, hogy Magyarországot Ukrajna ellenségének tekintsék, és úgy véli, hogy közös nyelvet kell találniuk az országoknak. Kijev és a magyar vezetés feszültségekkel teli viszonyának több oka is van, de él egy reménysugár, amely mindent megváltoztathat.
Petro Porosenko kormányának volt külügyminisztere – aki néhány hónapig Volodimir Zelenszkij elnök ideje alatt is ebben a tisztségben tevékenykedett – úgy véli, nem szabad az ukránoknak ellenségükként tekinteni szomszédjukra, Magyarországra. A Grunt YouTube-csatornán fejtette ki véleményét, miszerint
bár Magyarország rendkívül problémás szomszéd, de a jövőben is együtt leszünk vele az EU-ban és a NATO-ban, és ott semmiképpen nincs szükségünk ellenségre. Meg kell találnunk a közös nyelvet.
Véleménye szerint a jövőben a Magyarországgal folytatott megbeszélések „rendkívül nehezek” lesznek.
Magyarország buktatni fog minket, és valahogyan kerékkötője lesz az EU- és NATO-tagságról szóló tárgyalások megkezdésének. Ez a történet még évekig fog tartani
– fogalmazott a volt külügyminiszter, aki ugyanakkor megjegyezte, hogy kül- és belföldön egyaránt ismert, hogy „Orbán Viktor miniszterelnök intézkedései a magyaroknak is ártanak”.
A kijevi és a magyar vezetés között az elmúlt időszakban enyhén szólva sem fényes a viszony. Ennek oka elsősorban a kormány Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatos aggályai. A július elején tartott vilniusi NATO-csúcson például Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott, „gyakorlatilag kizárólag a NATO–Ukrajna Bizottságból NATO–Ukrajna Tanáccsá átalakult testület jelent bármifajta előrelépést a NATO–Ukrajna-kapcsolatokban”. Szerinte sikerült olyan döntést hozni a csúcson, amely nem vezet a háború további eszkalációjához.
Nincs meghívás, tehát nincs menetrend Ukrajna számára, és azt gondolom, hogy ebben a helyzetben ez volt az egyetlen felelős döntés, amit a NATO meghozhatott
– hangsúlyozta, mondván, hogy egy háborúban álló ország nem válhat a szövetség tagjává.
Egy másik, már régóta húzódó vita is szóba került a Kárpátalján élő magyar kisebbség helyzetéről. Szijjártó Péter szerint ugyanis „a kijevi kormánynak továbbra is éves nemzeti terveket kell készítenie, és ezek keretében politikai reformokra is szükség van, például a kisebbségi jogok területén, hiszen a NATO nem pusztán védelmi szövetség, hanem egyben értékalapú közösség is”.
Ezeket az éves nemzeti terveket majd a külügyminiszterek fogják folyamatosan értékelni, tehát mi is ott leszünk, és nyilván kiemelten figyelünk majd a kisebbségi jogok tiszteletben tartására
– fogalmazott.
De nemcsak a magyar kormány, a helyi vezetők is felszólaltak már a probléma megoldását kérve. Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke Volodimir Zelenszkij Kárpátaljára látogatása alkalmával nem kapott szót, de beszéde írott változatát nyilvánosságra hozta, és át is adta azt az ukrán elnöknek.
„Régiónkban a nemzeti kisebbségek oktatási jogai továbbra is korlátozva vannak. Az oktatás nyelve megválasztásának jogát megyénkben minden hatalmon lévő állam biztosította, amelyhez tartoztunk, azonban a hatályos oktatási törvény szűkíti ezt a jogot, amely 150 éves hagyománnyal bír” – írta a főiskola elnöke. Hozzátette: ők nem akarnak mást, csak azt, amiért az ukrán nép évszázadokon át küzdött: „hogy anyanyelvünkön tanulhassunk azon a földön, ahol több mint egy évezrede élünk”.
A magyar–ukrán viszonynak nem tett jót az sem, hogy a moszkvai ortodox egyház 11, orosz fogságba esett kárpátaljai magyar katonát adott át Magyarországnak júniusban. Az ukrán kormányzat súlyos vádakat fogalmazott meg többször is, azt állítva, hogy a kárpátaljai katonákat Magyarországon megfigyelés alatt tartják, és korlátozzák is a szabadságukat. A magyar kormány azt állítja, erről szó sincs. Hárman vissza is térhettek Ukrajnába, utána pedig két társuk is követte őket.
Azóta több fogoly átadásáról is szóltak hírek, de a legnagyobb gondot a kommunikáció hiánya okozta a két fél között. Kijev ugyanis még az elején kijelentette, hogy mindig örömmel fogadják, ha katonáik elengedéséről hallanak, azonban a magyar féllel nem tudják felvenni a kapcsolatot. Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa végül július végén közölte, hogy a magyar ombudsman válaszolt a volt ukrán hadifoglyok helyzetével kapcsolatos levelére, azonban nem adta meg az általa kért információkat. Elmondása szerint még azt is megkérdezte magyar kollégájától, hogy amennyiben Magyarországra látogatna, segítenének-e neki abban, hogy találkozzon az ukrán hadifoglyokkal.
Azonban nem ez az egyetlen példa arra, hogy nehézkes a kommunikáció a két fél között. Az Index egyik megbízható forrása azt állította július elején, hogy Volodimir Zelenszkij hónapok óta nem talál időpontot arra, hogy Novák Katalinnal telefonon egyeztessen. A megjelent sajtóhírek után azonban nem sokkal már jött is a hír, hogy a magyar köztársasági elnök találkozik az ukrán államfővel augusztusban.
Sokan az új ukrán budapesti nagykövettől várják, hogy javít majd a magyar–ukrán viszonyon. Az új budapesti ukrán nagykövet, Sándor Fegyir befogadó nyilatkozata ugyan hónapokig állt a Sándor-palotában, augusztus 8-án Novák Katalin aláírta a dokumentumot.
Sándor Fegyir kárpátaljai önkéntes katona, az Ungvári Nemzeti Egyetem volt tanára már több hónapja megerősítette a hírt, hogy ő lesz Ukrajna budapesti nagykövete. Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Regionális Tanács elnöke szerint Sándor Fegyir a legalkalmasabb jelenleg a nagyköveti pozícióra, mert kiválóan érti a határon túli magyarság viszonyait és azokat a problémákat, amelyek a mai orosz–ukrán viszonyban a legjelentősebbek.
Sándor Fegyir, az ukrán hadsereg magyar származású önkéntesekből álló egysége, a Kárpátaljai Sárkányok egyik ismert alakja az orosz invázió elején már ismertté vált azzal, hogy a lövészárokból tartott online órákat a hallgatóinak. Az ungvári származású tanár szociológiából tudományos, filozófiából doktori fokozattal rendelkezik.
Hogy ez mire lesz elég, az kiderül, ha megkezdi munkáját Budapesten.
(Borítókép: Pavlo Klimkin 2018. január 3-án. Fotó: Inga Kjer / Photothek / Getty Images)