Ecuadorban előrehozott választásokat tartanak vasárnap, miután a Guillermo Lasso elnök feloszlatta a parlamentet, mert a képviselők korrupció gyanúja miatt megpróbálták őt eltávolítani a hatalomból. A kampányidőszak alatt az egyik elnökjelöltet egy drogkartell tagjai lelőtték. Sorra vettük, hogy kik maradtak versenyben, és milyen jövőt ígérnek a dél-amerikai országnak, amely jelenleg súlyos közbiztonsági gondokkal, gazdasági válsággal, korrupcióval és az ezek hatására indult elvándorlási hullámmal küzd.
Ecuadornak egyre nagyobb gondot okoznak az országban tevékenykedő drogkartellek. Az ország csendes-óceáni partvidékén erőszakhullám tombol, ugyanis a drogkereskedők területi harcokat vívnak a szállítmányozás szempontjából elengedhetetlen kikötőkért. Az Andok északi részén elterülő államban mexikói és a kolumbiai bűnszervezetek is megvetették a lábukat, amelyek a nyílt utcán, brutálisan számolnak le ellenfeleikkel. A kormány azonban nem csak a közterületeken, hanem az állami börtönökben sem képes rendet tartani. Két év leforgása alatt több száz rabot mészároltak le a bandák a büntetés-végrehajtási intézetekben. Az ország közbiztonsági válságáról ebben a cikkünkben számoltunk be részletesebben.
A bandák azért tudnak újabb és újabb tagokat toborozni, mert a koronavírus padlóra küldte a gazdaságot, és az emberek elszegényedtek. Az előző kormányok félresikerült gazdaságpolitikája miatt a felnőtt lakosság 66 százaléka feketén dolgozott, vagy egyáltalán nem jutott munkához. Aztán amikor a Covid–19 miatt Ecuadorban is korlátozásokat kellett bevezetni, ezek az emberek a kiesett hónapok alatt nem voltak jogosultak táppénzre, segélyre vagy társadalombiztosításra.
A latin-amerikai államban többek között azért is kevés a munkalehetőség, mert az üzleti szektor annyira korrupt, hogy a külföldi befektetők messzire elkerülik az országot, a különböző kormányok pedig gyakran nyom nélkül eltüntetik a beruházásokra szánt közpénzeket és hiteleket. Ecuadorból a felsorolt okok miatt egyre több ember vándorol el.
Aki mindezt megpróbálja eltakarítani, az már egészen biztosan nem Guillermo Lasso lesz, ugyanis bejelentette, hogy nem indul a választáson.
Az elnökválasztás első fordulójában a szocialista Luisa Gonzalez az abszolút favorit, aki a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint több mint 15 százalékkal vezet kihívói előtt. A 45 éves ügyvédnőt a korábbi államfő, Rafael Correa és pártja, a szélsőbaloldali Polgári Forradalom Mozgalom támogatja. Correa 2007–2017-ig tartó hivatali ideje alatt az elnökaspiráns Gonzalez több fontos kormányzati pozíciót is betöltött. A korábbi elnökkel való szoros kapcsolata azonban könnyen visszaüthet. Correát ugyanis 8 év börtönre ítélték korrupció miatt, és jelenleg is Belgiumból, politikai menekültként kampányol protezsáltja mellett.
A volt államfőnek, Correának egyébként még ennek ellenére is magas, 55 százalékos a támogatottsága, ezért bárki esélyes, aki az ő támogatását élvezi. Luisa Gonzalez mellet szól a nosztalgiafaktor is, az országban ugyanis sokan úgy gondolják, hogy hiába volt korrupt a szocialista kormányzás is, legalább Ecuador gazdasága folyamatosan felfelé ívelt – egészen a 2020-as koronavírus-járványig. Gonzalez legfőbb tanácsadójának az őt támogató exelnököt szeretné megtenni, aki szerinte képes lenne megoldani az ország gazdasági problémáit, hiszen egyszer már megtette. Fő programja a korrupció elleni küzdelem kiterjesztése.
Ecuador választási rendszere kétfordulós, a második körbe a két legtöbb szavazatott szerzett induló kerül. Egyedül Gonzalez az, aki stabilan 25-30 százalék körül tudja tartani a népszerűségét, ő szinte borítékolható, hogy ott lesz a következő megmérettetésen is. Azonban az elnöki székért folyó verseny kiszámíthatatlan az instabil belpolitikai helyzet miatt. A közvélemény-kutatások eredményei folyamatosan változnak, a jelöltek támogatottsága akár két számjegyű eltéréseket is mutathat az előző napok adataihoz képest, ezért nehezen megjósolható, hogy ki lesz Gonzalez kihívója a második körben.
A legtöbbször második helyre mért jelölt Otto Sonnenholzner, aki a 2017-ről 2021-ig kormányzó Lenín Moreno alelnöke volt. Sonnenholzner egy népszerű és ismert közéleti személyiség, aki rádiós műsorvezetőként dolgozott politikai pályafutása előtt. A második fordulós esélyei ellen szólhat azonban, hogy a Moreno-kormány csúfos kudarcot vallott a járvány kezelésében, továbbá az ekkor bevezetett neoliberális gazdasági modell koldusbotra juttatta az országot, ezért sok választó ezt a tragikus időszakot köti a nevéhez. Szavazóbázisa leginkább a felső középosztály és az üzleti elit, ő a szociáldemokrata Demokratikus Baloldal támogatását élvezi.
Többször másodiknak mérték Yako Perezt is, aki egy elszánt, az őslakosok jogaiért küzdő környezetvédelmi aktivista. A kecsua nemzetiségű jogász két éve – vitatható körülmények között – csak nyúlfarknyival maradt le az elnökválasztás második fordulójáról. Az ökoszocialista jelöltet egy baloldali hármas pártszövetség támogatja. Perez elsősorban az Ecuadorban élő őslakosok és a fiatalok szavazataira számíthat, akiknek munkahelyteremtést és a zöldenergiára való átállást ígéri.
Ahogy arról beszámoltunk, az egyik jelölt, Fernando Villavicencio még a választás előtt merénylet áldozata lett, azonban halálát megelőzően stabilan emelkedett a támogatottsága. A korábbi oknyomozó újságíró elsősorban annak köszönhette népszerűségét, hogy azonnali intézkedéseket ígért a lakosságot rettegésben tartó külföldi és belföldi bandák ellen, végül ez is lett a veszte. Egyébként az őt jelölő jobbközép párt, az MC-25 barátját, a szintén újságíró Christian Zuritát indítja helyette, azonban az ő támogatottságáról még nincsenek információk. Az, hogy Villavicencio hátramaradt szavazói végül kire adják a voksukat, döntő faktor lehet a választásokon.
Az elnökijelölti verseny sötét lova egy szélsőjobboldali üzletember, Jan Topić, akinek nem titkolt szándéka kemény kézzel lecsapni az országban garázdálkodó bűnbandákra. A vagyonos családból származó Topić a salvadori elnök, Nayib Bukele kartellek ellen alkalmazott eszközeit vetné be, csak ecuadori körülmények között. Ez bizonyos emberi jogok ideiglenes felfüggesztését jelentené, annak érdekében, hogy a hadsereg és a rendőrség nyomozás nélkül gyorsan elfoghassa az összes feltételezett bandatagot.
Egyébként salvadori példaképe vitatható és nemzetközileg elítélt módszerei nagymértékben csökkentették az erőszakos halálesetek számát a közép-amerikai El Salvadorban, amely azelőtt világelső volt a lakosságarányos gyilkosságok tekintetében – a 6 milliós közép-amerikai országban olyan is előfordult, hogy egy nap alatt 65 gyilkosság történt, Magyarországon egész évben szokott ennyi lenni. A fő kérdés az, hogy a közbiztonság rossz állapota és Fernando Villavicencio halála radikalizálta-e olyan mértékben az ecuadori szavazókat, hogy megválasszanak egy Topić-féle „erősembert”.
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint erre egyre nagyobb esély van, a merénylet óta az üzletember népszerűsége kilőtt, mind Perezt, az őslakos jelöltet, mind Sonnenholznert, az eddig második helyre várt korábbi rádiós műsorvezetőt megelőzte a hajrában, és egyre közelít a legesélyesebb Gonzalezhez.
Ezeken a jelölteken kívül indul még három, azonban ők közösen sem érik el az 5 százalékos támogatottságot, szerepük arra korlátozódik, hogy mennyi szavazatot tudnak majd elvonni az esélyesektől.
Vasárnap tehát 13,5 millió ember járulhat az urnák elé, hogy döntést hozzon Ecuador jövőjéről. Az elnökválasztás második fordulóját október 15-én tartják, a nyertesnek mindössze 2 éve lesz bebizonyítani, hogy képes egy ilyen sokrétű válságot kezelni.
(Borítókép: Christian Zurita támogatói Quitóban 2023. augusztus 17-én. Fotó: Henry Romero / Reuters)