Akár még idén ősszel elfogadhatja a Bundestag a törvényjavaslatot, amely legalizálná a marihuána fogyasztását és birtoklását Németországban. A javaslat célja, hogy ezzel visszaszorítsák a feketepiacot, ugyanakkor a bírók, a rendőrök és az orvosok is ellenzik a Karl Lauterbach egészségügyi miniszter által kidolgozott dokumentumot.
Szerdán mutatta be az SPD-s Karl Lauterbach egészségügyi miniszter azt a törvényjavaslatot, ami legalizálná Németországban a könnyű drognak számító marihuána termesztését és használatát.
Egy törvénytervezetet még áprilisban prezentált a szociáldemokrata politikus, azonban azokat kisebb változtatásokkal csak ezen a héten fogadta el a pártok klasszikus színei miatt csak közlekedésilámpa-koalíciónak nevezett SPD–Zöldek–FDP-kormány a nyári szünet utáni első kormányülésen.
A végleges törvényjavaslatot egy sajtótájékoztató keretén mutatta be Lauterbach mellett a zöld Cem Özdemir agrárminiszter, akik mindketten úgy látják, hogy a marihuána legalizációja egy hatalmas előrelépés. Lauterbach szerint a korábbi marihuánapolitikák elbuktak, ezért a mostani javaslat egy fordulópont a könnyűdrog dekriminalizálása szempontjából, míg Özdemir azt hangsúlyozta, ha a törvényjavaslatot elfogadják, akkor az
egy jelentős lépés egy progresszív, valóságon alapuló drogpolitika felé.
De mi is áll a javaslatban, amit még kormánypárti politikusok is kritizálnak?
Ahogy Lauterbach korábban elmondta, az Olaf Scholz vezette német szövetségi kormány elsősorban egészségügyi, nem pedig bűnügyi kérdésként tekint a marihuánára. A javaslat célja, hogy a legalizációval visszaszorítsák a feketepiacot, és reményeik szerint jóval tisztább marihuánát szívhatnának az erre fogékony németek.
Az áprilisban egyszer még tervezetként bemutatott javaslaton csak kisebb változásokat hoztak. 18 év felettiek legfeljebb 25 grammig birtokolhatnak marihuánát, emellett otthon három növényt termeszthetnek személyes használatra, miközben egy hónapban 50 grammnyit vásárolhatnak.
Emellett a német kormány továbbra is azt szeretné, ha létrejönnének a már pár tartományban működő, úgynevezett kannabiszklubok – ezeknek a lényege, hogy itt összegyűlhetnek és cserélgethetik egymás között a könnyűdrogot a tagok, ugyanakkor áprilishoz képest annyi változás történt, hogy ezeken a helyeken nem lehet majd fogyasztani.
Sőt, a törvényjavaslat azt is szabályozná, hogy pontosan hol is lehetnek ezek a klubok – nem lehet kétszáz méteres távolságra az iskoláktól, óvodáktól és napköziktől, ami miatt bizonyos helyeken elég nehéz lehet megtalálni a megfelelő helyszínt.
Ezenkívül a kormány bizonyos régiókban és városokban lehetőséget adna kannabisz- és THC-tartalmú termékeket áruló szaküzletek felállítására, amelyek legalább öt évig működnének, mielőtt felül nem vizsgálják azokat.
Emellett a kormány tájékoztatókampányokat is indít, amelyekben a marihuána káros hatásaira hívják fel a figyelmet, és céljuk, hogy ne legyen több fogyasztó – a kormány számítása szerint tavaly a német felnőttek közül legalább 4,5 millióan fogyasztottak kannabiszt legalább egyszer.
Annak ellenére, hogy korábban a legalizálástól milliárdos adóbevételeket remélt a kormány, sajtóértesülések szerint ettől jócskán elmaradhat majd a többlet, inkább pár száz ezres euróbevétellel számolnak évente,
igaz, az összeg jelentős részét a prevenciós és tájékoztató kampányok, illetve a bürokrácia felemészti.
Ugyanakkor nem ez a fő ok, ami miatt sokan kritizálják a javaslatot. A Német Bírói Szövetség szerint a javaslatban hiába számol a jogi esetek csökkenésével a szövetségi kormány, szerintük valójában még nőhet is majd a bíróságokra nehezedő nyomás, mivel a kannabiszklubok, a drogszállítás és a sok esetben túl részletes javaslat miatt megnőhetnek a marihuánával kapcsolatos jogi eljárások, így szerintük az inkább teher, mintsem könnyebbítés.
Ugyanebből az okból kritizálta a német rendőrség is a javaslatot. Alexander Poitz, a német szövetségi rendőrszakszervezet elnökhelyettese a ZDF-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy az pluszterheket jelent majd a rendőrökre nézve is. Ironikusan megjegyezve, reméli, hogy a szövetségi egészségügyi minisztérium nem várja majd el a rendőröktől, hogy vonalzóval mérjék meg a 200 méteres távolságot az iskolák és a marihuánát fogyasztók között.
Nemcsak a bírók és a rendőrök kritizálják a javaslatot, hanem több orvos is. A Német Orvosszövetség közleménye szerint a marihuánafogyasztással együtt terjedhetnek majd az egészségügyi és mentális betegségek, ráadásul mint arra felhívják a figyelmet, az emberi agy 25 éves korig fejlődik, a marihuána pedig strukturális agyi változásokat is okozhat, emiatt a szervezet szigorúan elutasítja a projektet.
Ám a legélesebb kritikát Lauterbach egészségügyi miniszter éppen a saját pártjától kapta. Andy Grote, Hamburg belügyminisztere szerint a marihuána legalizálása várhatóan egyáltalán nem fogja vissza a feketepiacot, sőt, szerinte ezzel a lépéssel nő majd a fogyasztók száma, ami újabb problémákat okoz.
Azonban még a kannabiszfogyasztók egy része sem teljesen elégedett a javaslattal.
Egy Kielben működő kannabiszklub vezetője szerint sem a birtokolható mennyiség korlátjának, sem pedig a kannabiszklubokban való fogyasztás tiltásának nincs értelme. Emiatt ő arra számít, nagyon sokan így is a feketepiacon vásárolnak majd. Egy lübecki klub vezetője pedig azt kritizálta, hogy egy ötszáz fős klub kezelhetetlen – ők ezért vannak csak 150-en, hogy a tagokból egy valódi közösséget tudjanak létrehozni.
Emellett többen azt is felrótták, hogy túl bürokratikus rendszert dolgoztak ki Lauterbachék – a már fentebb említett Grote mellett a legkisebb kormánypárt, az FDP is ezt kritizálta, miközben a Christian Lindner vezette párt alapvetően támogatja a marihuána legalizációját.
A törvényjavaslatot még a Bundestag őszi ülésén benyújtják, és Lauterbach reményei szerint már január 1-től érvénybe is léphet.
(Borítókép: A marihuána legalizálásáért tüntető aktivisták felvonulnak az éves kenderparádén (Hanfparade) 2022. augusztus 13-án Berlinben. Fotó: Carsten Koall / Getty Images)