Csak az tűnik biztosnak, hogy a hírhedt Wagner-zsoldoscsoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin halott, az eddigi hírek alapján egyáltalán nem valószínű, hogy a gépe balesetet szenvedett Moszkva közelében, a likvidálása azonban több kérdést is felvet, amelyeket nem lehet egyértelműen megválaszolni. Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója szerint előfordulhat, hogy nem Vlagyimir Putyin hozta meg a döntést a Wagner-vezér kiiktatásáról, de ha igen, akkor ez „jelzésértékű, új dolog”.
„Jelenleg nincsenek hivatalos információk arról, hogy pontosan mi is történhetett a géppel, az alapján viszont, amit tudni lehet, valószínűleg nem baleset volt” – jelentette ki a kutató az Indexnek. Arra a kérdésre válaszolva, hogy Prigozsin halála után mi lesz most a Wagnerrel, Kosztur András kifejtette:
Az látható, hogy a Wagner mint szervezet már nem létezik abban a formában, ahogy a Prigozsin-féle zendülés előtt. Egy részét integrálták a védelmi minisztérium egységeibe, egy része nehézfegyverek nélkül Belaruszba vonult, mások folytatták a munkájukat Afrikában. Most pedig a szervezetet le is fejezték, hiszen Prigozsinon kívül a Dmitrij Utkin, a csoport névadója, a Wagner hívónevű parancsnok is meghalt.
A kutató szerint a Wagner mint eszköz jó eséllyel megmarad, de könnyen lehet, hogy más néven és már biztosan más vezetés alatt. Az még szintén kérdés, hogy mi lesz a Belaruszba települt Wagner-erőkkel.
„Bár olvasni lehetett olyan híreket, hogy visszaszállítják őket Oroszországba, ezt senki nem erősítette meg eddig. Meg kell várni az orosz és a belarusz vezetés reakcióját az eseményekre, abból talán több minden kiderül” – vélekedett a kutató.
Arról is terjedtek hírek, hogy a Wagner bosszúra készül a Kreml ellen, de Kosztur András szerint erre nincs komoly, reális lehetősége a zsoldoscsoportnak:
Szét vannak szórva, és vezetés nélkül maradtak. Persze kisebb magánakciók elképzelhetők, de olyasmire, mint ami két hónappal ezelőtt történt, már nincs esély.
Hogy Prigozsin likvidálása mit mond el az orosz belpolitikai viszonyokról, a kutató szerint a pontos válaszhoz tudnunk kellene, hogy mi történt.
„Nem zárható ki, hogy külső beavatkozás történt, ennek célja az lehetett volna, hogy ismét felkavarja az orosz belpolitikai viszonyokat. A két másik lehetséges verzió, hogy vagy legfelsőbb utasításra történt az eset, vagy Prigozsin valamelyik rendszeren belüli riválisa a felelős érte. Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a közhiedelemmel ellentétben az, hogy a rendszer valamelyik kritikusát vagy riválisát ilyen eszközökkel teszik el láb alól, egyáltalán nem tekinthető bevett eljárásnak Oroszországban, sőt, inkább ritkaság. Alekszej Navalnij, korábban pedig Mihail Hodorkovszkij esete is megmutatta, hogy megvannak az eszközök a riválisok legalábbis formálisan legális keretek közötti kiiktatására, és ez semmiben sem befolyásolja a közállapotok stabilitását” – fogalmazott Kosztur András, aki azt is megjegyezte:
„A legtöbb olyan eset, amit a nyugati és magyar média politikai gyilkosságként tálal, vélhetően alacsonyabb szinten zajló, félkriminális üzletekhez kapcsolódó leszámolás, esetleg a Kreml egyik kisebb-nagyobb »bástyájának« magánakciója, vagy, ami szintén előfordul, egyszerű hétköznapi haláleset.”
Kosztur András szerint éppen az előbbiek miatt, ha valóban Vlagyimir Putyin utasítására likvidálták Prigozsint, méghozzá ilyen látványos módon, az számos magyar szakértő és véleményvezér álláspontjával ellentétben egyáltalán nem olyasmi, amire feltétlenül számítani lehetett, hanem jelzésértékű, új dolog.
Éspedig azt jelzi, hogy a rendszer a korábbiaknál is keményebben lép fel a potenciális ellenfeleivel, legfőképp az árulóival szemben, és a politikai mozgástér a rendszeren belül is tovább szűkül
– tette hozzá a kutató. Ugyanakkor azt is mondta: az időzítés és a módszer problematikussága hagy kételyeket azzal kapcsolatban, hogy valóban központilag megrendelt akcióról lenne szó.
Nem zárható ki ugyanis, hogy eggyel alacsonyabb szintről döntöttek Prigozsin kiiktatása mellett. A hírek szerint Afrikából, afrikai témájú tárgyalások miatt érkezett vissza Prigozsin Oroszországba. Lehetséges, hogy a rendszeren belüli konkurensei léptek közbe drasztikus módon, mert attól tartottak, hogy megőrizheti a pozícióit
– mutatott rá Kosztur András.
A XXI. Század Intézet vezető kutatója szerint azt, hogy pontosan mi történt, vélhetően sose vagy legalábbis nagyon sokáig nem tudjuk meg, arra azonban számíthatunk, hogy „a nemzetközi médiában a legvadabb találgatások jönnek majd szembe velünk”.
A Jevgenyij Prigozsin halálával kapcsolatos cikkeink, híreink itt olvashatók.
(Borítókép: Vladimir NIKOLAYEV / AFP)