Az EU 2022-ben elfogadott, digitális szolgáltatásokról szóló átfogó tervezete augusztus 25-től lépett életbe – írta a Politico. A célkeresztben lévő közösségimédia-platformok közé tartozik a Facebook, az Instagram, a TikTok, az X (korábban Twitter), a YouTube, a Snapchat, a LinkedIn és a Pinterest. Az Amazon, a Booking, az AliExpress, a Zalando, a Google Shopping, valamint a Wikipédia és a Google Maps online piactereire is vonatkozik az új szabályozás, csakúgy, mint a Google és az Apple alkalmazásboltjaira, valamint a Google Search és a Microsoft Bing szolgáltatásaira.

A vállalatok augusztus 25-ig kaptak határidőt, hogy eltávolítsák az olyan tiltott tartalmakat, mint a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló fotók, valamint konkrét intézkedéseket kell tenniük a társadalom számára súlyos kockázatokat jelentő tartalmak, mint a dezinformáció és az internetes zaklatás ellen. Ellenkező esetben az Európai Bizottság a vállalatok éves globális bevételének 6 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki, súlyos szabálytalanság, mulasztás esetén pedig átmenetileg megtilthatja a vállalat működését az Európai Unióban.

Mindezek mellett az érintett vállalatoknak éves globális árbevételük 0,05 százalékáig terjedő összeggel kell hozzájárulniuk az Európai Bizottság ellenőrzési és végrehajtási munkájának költségeihez.

Átláthatóbb működés és fellépés az illegális tartalmak ellen

Az olyan piactereknek, mint az Amazon és az AliExpress, minden tőlük telhetőt meg kell tenniük, hogy ellenőrizzék online kereskedőiket annak érdekében, hogy kiszűrjék az illegális termékeket, a hamis luxuscipőktől a veszélyes játékokig. Ha rájönnek, hogy a fogyasztók illegális terméket vásároltak, figyelmeztetniük kell a kereskedőket, vagy nyilvánosságra kell hozniuk az információt a weboldalukon.

Részletes éves jelentést kell készíteni a rendszerszintű kockázatokról

A vállalatoknak éves jelentésben kell meghatározniuk, hogy a rendszereikben lévő algoritmusaik mennyiben járulhatnak hozzá az illegális tartalom és a dezinformációs kampányok, a kibererőszak terjedéséhez, sérülnek-e emiatt az alapvető jogok, például a szólásszabadság, és károsan befolyásolják-e az emberek mentális egészségét.

Keresőmotorjaiknak gyorsan kell megtalálniuk és megállítaniuk a valótlan tartalmak terjesztését, különösképpen válsághelyzetekben, mint természeti katasztrófa, háború vagy világjárvány.

A célzott hirdetések korlátozása

A jogszabály megtiltja, hogy az embereket érzékeny személyes adataikra, köztük vallásukra, szexuális preferenciájukra, egészségügyi adataikra és politikai meggyőződésükre alapozó online hirdetésekkel célozzák meg. Nem gyűjthetik gyermekek és tinédzserek személyes adatait célzott hirdetésekhez.

Nyilvánosan hozzáférhető jelentéseket kell készíteniük arról, hogy miként csökkentették a társadalomra leselkedő súlyos kockázatokat, beleértve a szólásszabadságra, az egészségügyre és a választásokba való közvetlen beavatkozásra vonatkozókat. Adatbázist kell készíteniük a platformjaikon futó hirdetésekről és az illegális tartalmak eltávolítására használt mesterséges intelligenciáról.

Azonnal érkeztek az amerikai bírálatok

Kemény hangú levélben ítélte el Ted Cruz republikánus szenátor a Szövetségi Kereskedelmi Bizottságot, mert az együttműködött az EU-val a big tech cégeket sújtó példátlan szabályozás kidolgozásakor.

Véleménye szerint a bizottság „külföldi kormányokkal való összejátszása nemcsak aláássa az Egyesült Államok szuverenitását és a Kongresszus alkotmányos törvényhozói jogkörét, de az károsan hat az amerikai cégek versenyképességére is, és negatívan befolyásolhatja az ezekben a vállalatokban részvényekkel rendelkező amerikaiak millióinak megtakarításait”.

(Borítókép:  Jonathan Raa / NurPhoto / Getty Images)