Több ország is arra használja az ukrán–orosz konfliktust, hogy saját eszközeit tökéletesítse. Ott vannak például a Sahíd drónok, amelyekkel Irán látja el Oroszországot, de ebbe a kategóriába tartoznak a Hegyi-Karabahban is használt török Bayraktarok, amelyek az ukrán hadsereget segítik.

Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az amerikai hadiipar is mekkora szerepet játszik az ukrajnai háború alakításában. Az amerikai Javelin páncéltörő rakétákat szintén itt próbálják ki élesben, emellett a dollárnak is rendkívül jót tesz a hadiipari innováció.

A technológiai újítások felett ugyanis kezdetben de facto monopóliuma van az innováció hazájának, és amennyiben egy új termék – esetünkben egy amerikai fegyverrendszer – jól vizsgázik, a kereslet megemelkedik iránta a világpiacon.

Ez volt az egyik fő oka annak is, hogy tavaly ősszel volt olyan időszak, amikor egy dollár többet ért, mint egy euró.

Nem kirívóak a háborús veszteségek

Az új fegyverek ukrajnai használatának eredményeit úgy ítélhetjük meg, ha megvizsgáljuk az általuk okozott áldozatok nagyságrendjét.

Az invázió idején Oroszországban mintegy 3400 harckocsi volt aktív szolgálatban, de a háború első 350 napjában valahol 1688 (fényképek alapján Oryx által igazolt szám) és 3253 (az ukrán védelmi minisztérium adata) között veszítettek, ami 50 és 96 százalék közötti veszteségarányt feltételez. Ukrajna körülbelül 900 harckocsit állított ki az invázió idején, és az első 350 napban legalább 459-et (az Oryx adata) veszített, ami közel 51 százalékos veszteségarányt jelent. Ugyanakkor mindkét ország kapott további támogatást ezen a téren is.

– írja a Foreign Affairs című, nemzetközi kapcsolatokkal és biztonságpolitikával foglalkozó amerikai szaklap.

Az 1918-as amiens-i csata során mindössze négy nap alatt az Egyesült Királyság elvesztette a harcok kezdetekor birtokában lévő tankok 98 százalékát. 1943-ban a német harckocsik vesztesége 113 százalék volt. Németország több harckocsit veszített, mint amennyi az év elején a tulajdonában volt.

1944-ben Németország elvesztette azoknak a tankoknak a 122 százalékát, amelyekkel az évet kezdte. A Szovjetunió harckocsiveszteségi rátája 1943-ban és 1944-ben közel ilyen magas volt, 109, illetve 80 százalék. Emellett egyetlen normandiai csatában az Egyesült Királyság a kontinensen lévő, összes páncélozott járművének több mint 30 százalékát veszítette el mindössze háromnapos harc alatt.

Vagy vegyük figyelembe a repülőgép-veszteségeket. Egyesek szerint a modern légvédelmi rakéták olyan halálosak a hagyományos repülőgépekre nézve, hogy ezek is elavultak lesznek. A harckocsikhoz hasonlóan a repülőgéppark is súlyos veszteségeket szenvedett Ukrajnában. A csaknem másfél éves harcok alatt az ukrán légierő legalább 68 repülőgépet, vagyis Ukrajna háború előtti flottájának több mint egyharmadát veszítette el. Az orosz légierő több mint 80-at elveszített az invázió előtti, 2204 katonai repülőgépből álló készletéből.

A pusztítás ilyen mértéke azonban aligha példa nélküli.

1943-ban a német Luftwaffe elvesztette az év elején birtokolt repülőgépeinek 251 százalékát. 1944-re még nagyobb volt a vesztesége: csak az év első felében 146 százalékot veszített januári erejéből. A szovjet repülőgép-veszteség aránya 1943-ban 77 százalék volt, 1944-ben pedig 66 százalék. Ennek ellenére kevesen érveltek azzal, hogy a repülőgép 1917-ben vagy 1943-ban elavult volt.

1914 óta a tüzérség több áldozatot ejtett nagyobb háborúkban, mint bármely más fegyvernem. Ma pedig egyes megfigyelők úgy vélik, hogy az ukrán áldozatok 80-90 százalékát tüzérségi tűz okozta. Az ukrajnai harcokról szóló beszámolók számos jelenetet tartalmaznak, amelyekben a két hadsereg drónokat használ ellenséges célpontok megtalálására, majd hálózati kommunikáció segítségével gyorsan továbbítja az információkat az irányított tüzérség precíziós harcához.

Természetesen Ukrajnában nem minden tüzérség precíziós irányítású, de ezeknek a nem irányított köröknek az új drónos felderítő- és gyorscélzó rendszerekkel való összekapcsolását gyakran új és mélyreható fejleményként írják le.

Továbbra is a tüzérség a legfontosabb

Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő szerint minden háború, így az ukrajnai is rengeteg változást hozott a haditechnikában, és a tüzérség is rengeteg változáson ment keresztül az elmúlt másfél évben.

A háború első részében nagyon sokat alkalmazták a klasszikus tüzérséget, de a lövegek tekintetében nagyon sok a változás. Itt már az önjáró egységeken van a hangsúly

– mutatott rá Kis-Benedek József, aki hozzátette, a lőszer a meghatározó a mai hadviselésben.

Emellett az is nagyon fontos, hogy mekkora távolságra és milyen hatékonysággal tud ellőni a tüzérség. A szakértő elmondta, az oroszok nagyrészt területtüzet lőnek, és Ukrajnában ezt a fajta technikát kísérletezik ki most a nyugatiak, de immár GPS-irányítással.

Levegőből nem lehet háborút nyerni

– jelentette ki Kis-Benedek József az Indexnek arra a kérdésre válaszolva, hogy a tüzérség továbbra is felülmúlja-e a repülőgépek vagy éppen a harckocsik jelentőségét.

A szakértő szerint a tüzérség továbbra is a legfontosabb fegyvernem, amelyet már a háború alatt is kiegészítettek például drónokkal. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy ennek ellenére a harckocsikat vagy a vadászgépeket nem fogják kivonni, sőt azok fejlesztésére is óriási erőfeszítéseket fognak tenni.

Kis-Benedek József szerint az egyik fókusza a haditechnika innovációjának az önvédelem lesz, amelyet a drónok fejlesztése idézett elő. A harckocsiknál különösen megjelenik ez, de a drónok tekintetében a háború kezdete óta már eljutottunk oda, hogy a kezdeti tüzérségi hatástalanítás helyett már elektronikus úton próbálják megzavarni ezeket az eszközöket.

A veszteségekkel kapcsolatban Kis-Benedek József elárulta, ezek mindkét oldalon nagyok, de ezt mindkét fél – különösképpen az ukrán – próbálja eltitkolni. A szakértő hozzátette, bár az oroszok több adatot közölnek, a napi összesítésekből kevés következtetést lehet levonni, emellett a számokat kellő kritikával kell kezelni.

(Borítókép:  Harald Tittel / picture alliance / Getty Images)