Már a nyár elején komoly vitát váltott ki francia politikai körökben a tervezet.
A fejkendő és az arcot is eltakaró sál után most az abaya következne. Ezt a hagyományos ruhát a muszlim nők akkor viselik, amikor elhagyják házukat. Az elsősorban utcai viseletet úgy tervezték, hogy lezser legyen, vagyis elrejtse a test görbületeit. Hosszú ujjú, földig érő, hagyományosan fekete ruházat, amelyet elsősorban Szaúd-Arábiában és az Öböl menti államokban hordanak.
Eric Ciotti, a jobboldali Republikánus Párt vezetője kijelentette, hogy az abayáknak „nincs helyük” a francia iskolákban, és elítélte azokat a jogi kétértelműségeket, kiskapukat, amelyek „hasznosak az iszlamisták számára, hogy kibújjanak a rendeletek alól”.
A párizsi oktatási minisztérium adatai szerint áprilisban csökkent az iskolákban meghatározott ruházat megsértésével kapcsolatos incidensek száma. Májusban azonban viszont megnőtt azon esetek aránya, amelyekben valamilyen valláshoz köthető ruhadarabot vagy jelvényt viseltek.
„Minden a kontextustól függ” – tette hozzá Mihaela-Alexandra Tudor egyetemi tanár, a média, vallás és politika professzora. Bár az abayák kifejezik a vallási identitást, azonban ez megváltozik, ha általános használatukról beszélünk, mivel a globalizáció az elmúlt években egyértelműen divatcikkekké tette őket, különböző színekkel, szövetekkel és stílusokkal.