Nem jöhet szóba „sem paternalizmus, sem gyengeség, mert különben sehol sem vagyunk” – szögezte le a francia elnök, felszólítva egyben a Száhel-övezet országait, hogy ők is „felelős politikát” folytassanak ezen a területen.

A francia államfő szerint a Száhel-övezetben „puccsjárvány” terjed, mert „az egyesek által a korábbi puccsokkal szemben tanúsított gyengeség a regionális vágyakat táplálta”. Legutóbb - Mali, Burkina Faso és Guinea után - Nigerben ragadta meg a hatalmat a katonai junta július 26-án.

Emmanuel Macron megerősítette, hogy a nigeri francia nagykövet még mindig a posztján van, annak ellenére, hogy a hatalmat átvevő katonák távozásra szólították fel, és pénteken ultimátumszerűen 48 órát adtak neki az ország elhagyására.

A pénteki döntés egy sor Franciaországgal szemben ellenséges nyilatkozatot és tüntetést követett Nigerben, amióta a testőrsége július 26-án megdöntötte Mohamed Bazoum demokratikus elnök hatalmát, akit a családjával azóta is fogva tartanak.

A junta azzal vádolta meg Franciaországot, hogy katonailag be akar avatkozni Nigerben Mohamed Bazoum visszahelyezése érdekében, és azt állította, hogy a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) az egykori gyarmattartó Franciaország zsoldjában áll. A gazdasági szervezet súlyos szankciókkal válaszolt a junta vádjára, valamint beharangozta a hadsereg bevetését.

Franciaország 1500 katonát állomásoztat Nigerben, akik Bazoum elnök rendszerének segítettek a Nigert és a Száhel-övezet nagy részét vérbe borító dzsihadisták elleni harcban. A franciák álláspontja azonban határozott: nem ismerik el a katonai rezsimet.