A hír komolyan felkavarta a véres polgárháborúból lábadozó ország közvéleményét, külföldi sajtóértesülések szerint mindez egy politikai cselszövés részét képezheti.
Az észak-afrikai ország ügyvivő miniszterelnöke, Abdul Hamid Dbeibah felfüggesztette Najla Mangoush külügyminisztert hivatalából és vizsgálatot indított ellene a római megbeszélés miatt. Az izraeli külügyminiszterrel, Elin Cohennel történt találkozó hírére több tüntetés kezdődött a külügyminiszter és Izrael ellen Líbia fővárosában, Tripoliban.
Egyébként Izrael több arab országgal is normalizálta a kapcsolatát az utóbbi években, például Marokkóval, az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel is. Benjamin Netanjahú kormánya próbál az arab–izraeli konfliktus végére pontot tenni és regionális szövetségeseket gyűjteni.
Líbia sok más arab országhoz hasonlóan eddig nem tartott fenn semmiféle diplomáciai kapcsolatot Jeruzsálemmel, ugyanis a 6 millió lelket számláló ország támogatja a palesztin állam létrehozásának tervét, amelynek nemzetközi jog szerinti területeit Izrael megszállás alatt tartja. Az észak-afrikai országban olyan szigorúan veszik a zsidó állammal való kommunikációt, hogy egy 1957-es törvény akár 9 évvel is büntetheti azt, aki Izraellel üzletel.
A líbiai külügyminisztérium viszont közleményében kiemelte, hogy ez egy nem hivatalos találkozó volt és semmilyen megállapodás nem született a két miniszter között. Az izraeli külügy azonban saját közleményében már arra utalt, hogy a két ország közötti jövőbeli együttműködésről, többek között humanitárius segélyről, vízgazdálkodásról és mezőgazdasági kérdésekről tárgyaltak.
További meglepő állítás is érkezett izraeli részről, a Reutersnek azt mondta egy tisztviselő, hogy a külügyminiszterek között lezajlott találkozó előre egyeztetett volt, és a Tripoliban működő nemzetközileg elismert nyugat-líbiai kabinet, vagyis a Nemzeti Egységkormány legmagasabb körei is tudtak róla. Sokan úgy gondolják, hogy Abdul Hamid Dbeibah miniszterelnököt ezzel a botránnyal akarják belülről megbuktatni, ugyanis az országban sokan támogatják Palesztinát és heves ellenérzések vannak Izraellel szemben.
Líbiában 2011 óta folyamatosak a belső konfliktusok, mióta a lázadók, a NATO-val együttműködve, megdöntötték Moamer Kadhafi hatalmát. Az országban több csoport is egyszerre kiáltotta ki magát a törvényes kormánynak a 41 évig uralkodó Kadhafi halálát követően, a polgárháború viszont 12 év után is ott van a mindennapokban.
Az észak-afrikai országban ismét két egymással rivális kormány működik, annak ellenére, hogy 2021-ben a két legnagyobb szemben álló fél megállapodott egymással az egyesülésről.
Az egyik fél, a műveleteit az ország nyugati fővárosából, Tripoliból irányító Nemzeti Megállapodás Kormánya volt, a másik a Tobrukba, az ország keleti részére menekült Képviselőház. A két szervezet a 2021-ben aláírt szerződéssel létrehozta a nemzeti egységkormányt, amely jelenleg Líbia egyetlen nemzetközileg elismert kabinetje. Azonban a Képviselőház elégedetlen tagjai nem egész egy évvel később kiléptek az egységkormányból és létrehozták az úgynevezett Nemzeti Stabilitás Kormányát, ami tulajdonképpen a Képviselőház utódszervezete és amely továbbra is uralja az ország keleti területeit.
A kiválás egyébként azért történt, mert az ügyvivő kormány nem tudta megtartani a választást, ezért a Képviselőház illegitimnek minősítette a tripoli kabinetet. A két kormány ritkábban, mint korábban, de néha még mindig fegyveres összetűzésbe keveredik egymással.