A 2023-as pótköltségvetést ismertetve Golob elmondta: a kormány a következő hetekben újjáépítési törvénytervezetet készít, amelynek értelmében 6,7-7 milliárd eurót különítenének el az ehhez szükséges erőfeszítésekre a következő öt évben.

A cél nem csupán az, hogy ezeket a területeket a korábbi állapotukba visszaállítsák, hanem olyan mértékben rehabilitálják, hogy „lényegesen ellenállóbbak legyenek a hasonló természeti katasztrófákkal szemben” – tette hozzá.

Míg 520 millió eurót az idei költségvetés módosításával biztosítanak a helyreállítási munkálatokra, a legfontosabb források várhatóan az európai alapok lesznek, amelyek összesen mintegy 2 milliárd eurót tesznek ki, beleértve a Szolidaritási Alap 400 millió eurós támogatását is – magyarázta a kormányfő.

Golob jelezte: további 750 millió eurót az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi mechanizmusából származó kölcsönökből hívnak le.

A miniszterelnök megjegyezte, hogy erről már szerdán értesítette Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, az erre vonatkozó hivatalos kérelmet pedig csütörtökön küldik el Brüsszelnek.

A kormány emellett mintegy 1,1 milliárd eurót fordít újjáépítésre a költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosításával, valamint további 1,3 milliárd euróra számít a szolidaritási hozzájárulásokból.

Körülbelül 350 millió eurót várhatóan közvetlenül a biztosítótársaságok fedeznek majd az érintett magánszemélyeknek és vállalatoknak kártérítések formájában – húzta alá Golob.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány az árvíz utáni újjáépítést szakértőkre bízta. „Remélem, hogy a politika az újjáépítés minden szegmenséből kivonul, mert csak így lesz gyors és hatékony” – fogalmazott.