Az elmúlt 50 évben 564 ember vesztette életét lavinák következtében. Az egyre inkább melegedő bolygónk miatt pedig a lavinák száma nőhet a jövőben.
Egy új tanulmány szerint a Himaláján tapasztalható lavinák egyre több halálesetet okoznak, és egyre jobban veszélyeztetik a hegymászók biztonságát. Az utóbbi 50 évben ugyanis legalább 564 ember életét vesztette, akik 4500 méternél feletti csúcsokat másztak meg – számol be róla a brit The Guardian.
Ha az adatokat leszűkítik a 14 darab 8000 méternél magasabb csúcsra és a pár 6000 méternél magasabbra, akkor 1895 és 2022 között ezernégyszázan vesztették életüket a hegyen, harminchárom százalékuk halálát pedig lavinák okozták.
A lapnak nyilatkozó szakértő, Alan Arnette szerint a lavinák elég gyakoriak a hegyeken, ugyanakkor mint arra a tanulmány felhívta a figyelmet,
az egyre inkább felmelegedő világunk nagy hatással lehet a himalájai hegymászásra.
Korábban ugyanis a hegymászószezon március és május között volt, amikor az időjárás általában tiszta volt, majd a monszunszezon lezártával szeptember és november között volt.
Ez egybeesik az Indiai-óceán ciklonszezonjával, ami egészen a közelmúltig nem okozott különösebb gondot, mivel azok általában nem érték el a hegy felföldit, mivel mire a csúcsig ér a ciklon, addigra már legyengül.
Azonban mint arra a lapnak két szakértő is felhívta a figyelmet, a hirtelen hőemelkedés miatt a ciklonok jóval változatosabbá váltak, és a gyakorisága, intenzitása és az időtartama is megváltozott, miközben két népszerű csúcs, az Everestre és az Annapurnára így is jellemzőek a lavinák.
A hegység időjárását húsz éve vizsgáló Chris Tomer meterológus úgy fogalmazott, hogy az időjárás már 20 éve is elég nagy kihívást jelentett,
azonban az elmúlt pár évben nagyon megnőtt a havazások száma, ami hozzájárul a lavinák kialakulásához.
Ez pedig a jövőben már csak azért is súlyosbodhat, mivel a Himaláján a klímaváltozás miatti hőmérséklet-emelkedés kétszer akkora, mint a globális átlag, ami megnövelheti a lavinaaktivitását is.
Ugyanakkor egy másik szakértő, Jakob Steiner, a Himalája Egyetemi Konzorcium és Graz Egyetem hidrológusa szerint a jelenség összetettebb annál, hogy a klímaváltozást okoljuk, bár mint fogalmazott, annak a lábnyoma látható.
Emellett hozzátette, a hosszútávú megfigyelések hiánya, a rossz dokumentáció, illetve az éghajlat és a lehetséges kiváltó tényezők között a kapcsolat rendkívül összetett.