India ezzel a lépéssel igyekszik mérsékelni az emelkedő hazai árakat, és szavatolni az élelmezésbiztonságot. Utánajártunk, milyen hatással lenne a magyar piacra, ha a világ legnagyobb rizstermelője nem tudna több rizst exportálni.
A közgazdászok szerint a tilalom megzavarhatja a globális élelmiszer-ellátást, ugyanis a rizs több mint hárommilliárd ember kulcsfontosságú élelmiszere. Továbbá figyelmeztetnek arra, hogy az indiai kormány döntésének jelentős piaci következménye lehet, hiszen másfél milliárd lelket számláló ország termeli a világ exportra szánt rizsének 40 százalékát. Ugyan a nem basmati fehér rizs India rizstermelésének csak 25 százalékát teszi ki, Újdelhi a napokban bevezetett egy 20 százalékos vámot az összes rizstermékre (így a basmati rizsre is), ami arra fogja sarkallni a termelőket, hogy inkább a belföldi piacon adják el a terményeket.
Amíg az északi féltekén ez drágulást okozhat, a rizshiány a Föld déli részén akár éhínséggel is fenyegetheti a fejlődő világ már most is alapvetően is élelmiszer-biztonsági gondokkal küzdő részét, miután tavaly Oroszország felmondta a gabonamegállapodást, valamint a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság miatt is egyre drágábbak az élelmiszerek.
Az indiai döntés pánikvásárlást idézett elő az Egyesült Államokban, ami miatt jelentősen növekedett a rizs ára. A lépés az élelmiszerárak világszintű emelkedését okozhatja szakértők szerint. Az indiai gazdák megélhetését már most veszélybe sodorta, ugyanis a rizsbehozatalra szoruló országok hiába lennének hajlandók drágábban megvenni a terméküket, ha nem exportálhatják azt, vagy nem éri meg nekik exportálni az új vámok mellett.
Az indiai kormány adatai szerint az ország munkaerő-állományának nagyjából fele földműveléssel foglalkozik. A rizzsel foglalkozók a nyár elején vetik el a magokat, a monszunesőzések kezdetén, mivel a bőséges öntözés fontos a termesztésnél. Idén viszont túl későn érkezett a rizstermesztéshez elengedhetetlen esős évszak, ami vízhiányt okozott.
Végül amikor megérkezett a monszun, egyszerre irdatlan mennyiségű víz zúdult le, ami pusztító árvizeket eredményezett a kontinensnyi országban, és nagy mértékben tette tönkre a terményeket is. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a nyári szezon adja az ázsiai ország teljes rizstermésének több mint 80 százalékát. A mezőgazdaság problémái, amelyeket a kiszámíthatatlan időjárás okoz, az egész országra kihatással lehetnek.
A Metorológiai Világszervezet (WMO) a múlt hónapban arra figyelmeztette a kormányokat, hogy készüljenek fel az El Niño okozta szélsőséges időjárási jelenségekre. Az El Niño egy természetes, periodikusan visszatérő éghajlati jelenség a Csendes-óceán trópusi övezetében, amely az átlagosnál melegebb tengerfelszíni hőmérséklettel jár, és világszerte jelentős hatással van az időjárásra – gyakoribbá válnak az aszályok, a hurrikánok és az árvizek –, ami emberek milliárdjait érinti. Ez a meteorológiai esemény okozta az indiai monszunidőszak késői érkezését is.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a korlátozások megszüntetésére ösztönözte Indiát. A szervezet vezető közgazdásza, Pierre-Olivier Gourinchas a múlt hónapban azt mondta egy tájékoztatón, hogy az exporttilalom növeli az élelmiszer-áremelkedés esélyét.
Szeretnénk szorgalmazni az ilyen típusú exportkorlátozások megszüntetését, mert ezek globálisan károsak lehetnek
– fogalmazott az IMF vezető közgazdásza. Nem India volt az első ország, amely a szélsőséges időjárás okozta mezőgazdasági termelésvisszaesés miatt korlátozta a belföldön termelt rizs exportját. Egyes közgazdászok attól tartanak, hogy a tilalom miatt a világ legnépesebb országával rivális államok is hasonló intézkedésekre kényszerülnek.
Az ENSZ élelmiszer-biztonsággal foglalkozó Világélelmezési Programjának (WFP) egyik munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a korlátozás okozta hatások a már meglévő nemzetközi válsághelyzeteket súlyosbíthatják.
Az exporttilalom egy olyan időszakban jön, amikor az országok magas államadóssággal, élelmiszer-inflációval és értéktelenedő fizetőeszközök problémájával küzdenek. Ez mindenki számára aggasztó
– nyilatkozta a WFP munkatársa a CNN-nek.
Az Indiával intenzív kereskedelmi kapcsolatokat ápoló délkelet-ázsiai államokban már megindult a tilalom okozta élelmiszer-infláció. Nepálban a rizs ára azonnal megugrott a korlátozások hírére, Vietnámban egy évtizede nem volt ilyen drága ez az alapvető az élelmiszer, mint most. Még a világ második legnagyobb rizstermelője, Thaiföld is megérzi az intézkedés hatásait, az országban is elkezdtek felfelé kúszni a rizsfélék árai.
Több másik ázsiai állam, például a 275 millió lelkes Indonézia is azt követeli az indiai kormánytól, hogy tegyenek kivételt esetükben, és állítsák vissza a rizs szállítmányozását.
Lapunk azt szerette volna megtudni, hogy az indiai rizshiány és az exporttilalom hatással lehet-e a magyar piacra, és ami a legfontosabb, drágulhat-e Magyarországon ez az alapélelmiszer. Kérdéseinkkel az agrártárcához fordultunk, ahol arról tájékoztattak minket, hogy aggodalomra semmi ok, hiszen a hazánkba érkező rizsnek alig 0,1 százaléka származik Indiából. Továbbá azt is elmondták, hogy Magyarország leginkább Olaszországból és Görögországból importálja az élelmiszert.
Egyébként az eurostat adatai alapján 2021-ben 52 154 tonna rizst fogadtunk, mindezt 34,3 millió euró értékben. Ugyanakkor 2022-ben már 62 829 tonnát, amelyért 50,5 millió eurót fizettünk. Mindez azt jelenti, hogy habár a mostani indiai helyzet nem lesz semmilyen hatással a hazai ellátásra, az elmúlt két évben egy tonna rizs beszerzési átlagára 46,9 százalékkal emelkedett idehaza.
(Borítókép: Hántolatlan rizzsel töltött zsákokat rakodnak egy teherautóra az indiai Ambala gabonapiacán 2022. október 9-én. Fotó: T. Narayan / Bloomberg / Getty Images)