A Mongóliában apostoli látogatáson tartózkodó Ferenc pápa méltatta az ázsiai ország vallásszabadságának hagyományát, amely az alapító, Dzsingisz kán idejére nyúlik vissza. Szombaton érkezett az ázsiai országba a katolikus egyház vezetője – írja az MTI.
Ferenc pápa Hürelszüh Uhnágín mongol elnökkel az állami palotában felállított, hagyományos kerek jurtában találkozott, és azt az üzenetet írta a vendégkönyvbe, hogy a béke zarándokaként látogatott Mongóliába, egy „fiatal és ősi, modern és hagyományokban gazdag országba”.
Ferenc pápa méltatta Mongólia vallásszabadság-hagyományát, megjegyezve,
ez a tolerancia még a Mongol Birodalom terjeszkedésének időszakában is létezett a világ nagy részén.
A pápa egyebek között helyi politikusok, a kulturális élet képviselői és diplomaták előtt tartott beszédében méltatta Mongólia környezetvédelemi erőfeszítéseit is. A hatalmas, tengerparttal nem rendelkező országot az éghajlatváltozás által leginkább érintett országok egyikének tartják.
Számítások szerint Mongóliában az elmúlt 70 évben már 2,1 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet,
és a becslések szerint földjének 77 százaléka leromlott a gyors hőmérséklet-növekedés és a klímaváltozás miatt.
Mongólia 2026-ban ad otthont az ENSZ elsivatagosodással foglalkozó konferenciájának, és kampányt indított egymilliárd fa elültetésére az országban.
A pápa felhívta a figyelmet a korrupció elleni küzdelem szükségességére is.
A korrupció egy haszonelvű és gátlástalan mentalitás gyümölcse, amely egész országokat szegényített el
– szögezte le Ferenc pápa, aki azt mondta, hogy különösen a vallások jelenthetnek védelmet a „korrupció alattomos fenyegetése ellen, amely ténylegesen komoly veszélyt jelent bármely emberi közösség fejlődésére”.
A mongol kormány „korrupcióellenes évnek” nyilvánította az ideit, és állítása szerint egy ötrészes tervet hajt végre a Transparency International ajánlásával.
Szombati programjának részeként Ferenc pápa ellátogatott a mongol fővárosban 2003-ban átadott, részben jurta alakú Szent Péter- és Pál-székesegyházba, ahol találkozott az ország kis katolikus közösségét összefogó papokkal és misszionáriusokkal. A székesegyházban elmondott beszédében a pápa kiemelte, a kormányoknak nem kell tartaniuk a katolikus egyháztól, mert annak nincsenek politikai ambíciói.
Jézus nem adott politikai mandátumot az apostolainak, csak azzal bízta meg őket, hogy a hit révén enyhítsék a sebzett emberiség szenvedéseit. Ebből adódóan a kormányoknak és a világi intézményeknek nem kell tartaniuk az egyház evangelizációs tevékenységétől, mert az nem egy politikai program előmozdítását szolgálja
– fogalmazott Ferenc pápa.
Ferenc pápa az első katolikus egyházfő, aki látogatást tesz Mongóliában, amelynek hárommilliós lakosságából 1450-en tartoznak a katolikus közösséghez. Az ország lakóinak túlnyomó többsége buddhista, és hagyományosan Tibet vezető lámáihoz, köztük a dalai lámához kötődik.
A pápa hétfőig tartó látogatásának célja a helyi katolikus közösség és a többi felekezet közötti párbeszéd erősítése.
Míg a kereszténység már több száz éve megjelent a régióban, a katolikus egyház csak 1992 óta van jelen Mongóliában, ahol a kommunizmus bukása után alkotmányba foglalták a vallásszabadságot.