A The Economist terjedelmes cikket írt arról, hogyan lovagolják meg a világban a cinikus vezetők a „negatív” nacionalizmust, és erre Orbán Viktort hozzák az egyik fő példának. Az írás alapját a tunéziai elnök egyik rasszista beszéde adta, de Orbán Viktort is kiemelték mint cinikus vezetőt.
„Hogyan korbácsolják fel cinikus vezetők a nacionalizmust a hatalom megszerzése és a hatalommal való visszaélés érdekében?” – ezzel a címmel írt a The Economist nevű brit lap cikket, amelyben néhány sort szenteltek Orbán Viktornak is.
A lap szerint a gazdagabb, szilárdabb demokráciákban is gyors lehetőséget kínál a paranoid nacionalizmus a kívülállóknak arra, hogy felhívják magukra a figyelmet, és betörjenek a nemzeti politikába, vagy a csúcson maradjanak.
Májusban Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke egy konzervatív konferencián azt állította: Mindannyiunkat megtámadtak. Megfogadta, hogy megvédi a magyarokat a bevándorlással, az iszlám vallással és a melegek jogaival szemben. Az összes etnikai magyar egységét hirdeti, beleértve a szomszédos országokban élőket is. Nyugdíjat ad nekik, és hagyja, hogy szavazzanak a magyarországi választásokon; ők általában rá szavaznak. A nacionalizmus lángolása így négy választást is segített neki megnyerni
– írja a lap.
Szerintük a magyar média ma már nagyrészt „Orbán Viktor cimboráinak” a fennhatósága alatt áll, és a külföldi összeesküvésekről szóló állításait ismételgeti.
Emellett megjegyezte a lap, hogy a bíróságok kevés kifogást emelnek, amikor az Európai Unióból származó segélyeket is „Orbán Viktor cimboráinak zsebébe ömlesztik, és az állami vagyont a szövetségesei által irányított alapítványokba helyezik át”.
Szerintük Magyarországon és máshol is a nacionalizmus hihetőnek hangzó ürügyet kínál a fékek és ellensúlyok gyengítésére. A becsületes köztisztviselőket szerintük Magyarországon hazafiatlannak bélyegezhetik, és lojálisabb emberekkel helyettesíthetik őket. A nemzetbiztonság nevében pedig titokban lehet tartani a gyanús ügyleteket.
A cikkben Kaisz Szajed tunéziai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök mellett szerepel Orbán Viktor magyar miniszterelnök neve. Szerintük Putyin úttörője volt ennek a megközelítésnek.
2012-ben törvényt hozott a külföldről pénzt kapó civil szervezetek tevékenységének korlátozásáról. A törvény hatályát 2022-ben kibővítette.
Mostantól az állam bármelyik személyt vagy csoportot külföldi ügynöknek nyilváníthatja, ha úgy ítéli meg, hogy „külföldi befolyás alatt áll”. Az úgynevezett külföldi ügynököket eltilthatják bármilyen politikai tevékenységtől, vagy egyszerűen bezárhatják.