Spanyol és német vezetők is jelezték, hogy készek támogatni Ursula von der Leyent, ha még egy cikluson keresztül akarja irányítani az Európai Bizottságot. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szerint mára már korántsem egyértelmű, hogy Magyarország támogatja von der Leyent egy újabb ciklus erejéig.
„Mi nagyon támogattuk Ursula von der Leyent, de most a saját politikai napirendjét erőlteti a tagállamokkal történő konzultáció nélkül a geopolitikában, az Egyesült Államokkal és a Kínával való viszonyban, a háborús kérdésekben és a szankciókban” – mondta Orbán Balázs a Politicónak adott interjújában.
A magyar kormány viszonya Brüsszellel a szankciós politika és a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárás miatt egyre feszültebbnek mondható. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a Magyarországnak járó forrásokat még mindig nem sikerült maradéktalanul megszerezni, vagy arra, hogy a magyar kormány az ukrajnai háborúról is eltérően gondolkodik, mint az Európai Parlament képviselőinek és a tagállamok vezetőinek többsége.
Fontos megjegyezni, hogy az Európai Tanács tagjai, tehát Orbán Viktor miniszterelnök is dönt az Európai Bizottság következő vezetőjének személyéről, de Magyarországnak ebben az esetben nincs vétójoga, elég az egyhangú döntés is a tagállami vezetők részéről.
Orbán Balázs a lapnak elmondta, hogy Magyarország blokkolhatja Ukrajna Európai Unióhoz történő csatlakozási folyamatát, ha a háború sújtotta ország nem változtat a magyar kisebbségekkel szembeni politikáján.
Az Index információi szerint szeptemberben folytatódhatnak a Magyarországnak járó uniós forrásokról szóló brüsszeli tárgyalások. A miniszterváltás nem hoz változást a szerepekben, pusztán a névtáblák cseréjét: Varga Judit helyett immár Bóka János igyekszik mielőbb tisztázni a jogi kérdéseket az EU-s döntéshozókkal, míg a szakpolitikai vonalat a támogatások felhasználásáról változatlanul Navracsics Tibor viszi tovább.
Az optimista forgatókönyv szerint őszre minden kérdés rendeződik, a pesszimista változat alapján ugyanakkor csak télre kaphatnak zöld utat a Magyarországnak járó pénzek. Kulcsfontosságú időszak kezdődik.
A nemzeti önrésszel 2027 végéig mintegy 14 ezer milliárd forint állhat rendelkezésre, azaz a hazai társfinanszírozással együtt, miközben a helyreállítási forrásokért is megéri lehajolni: hozzávetőleg 2300 milliárd forint ez a tétel. Ennek az összegnek a 48 százalékát olyan programok finanszírozására szükséges fordítani, amelyek segítik a klíma- és energiapolitikai célok elérését. További 30 százalék pedig a digitális infrastruktúra, a digitális közszolgáltatások és a vállalatok digitális átmenetét hivatott előmozdítani.
A 2021–2027-ES PROGRAMOZÁSI IDŐSZAK 14 EZER MILLIÁRD FORINTOS ELMÉLETI PLAFONJA MÖGÖTT PEDIG AZ ÁLL, HOGY BŐ 4000 MILLIÁRDOT MÁR KORÁBBAN JÓVÁHAGYTAK AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI CÉLOKRA,
ehhez jön hozzá további 9-10 ezer milliárd forintnyi forrás a többi operatív programon keresztül. Ezt összegszerűen a devizapiac is befolyásolja, hiszen a támogatás euróban érkezik, azt ugyanakkor forintban használják fel a különböző beruházásokra. A fejlesztéspolitikai intézményrendszer viszont nem tévesztendő össze egy pénzváltóval, egyelőre a jelenleg alkalmazott 375 forintos tervezési árfolyam az irányadó kurzus.