Magyarország sokat profitál a kínai és a német autóipari vállalatok közötti erős együttműködésből, ez a garancia a gazdasági növekedés fenntartására minden bizonytalanság és válság ellenére – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Münchenben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az IAA (Internationale Automobil-Ausstellung) nemzetközi mobilitási kiállításon mondott beszédében leszögezte, hogy ha van ország a világon, amelynek gazdaságát az autóipar határozza meg, akkor az egyértelműen Magyarország.
Hazánk ipari termelésének harmada ehhez az ágazathoz kötődik, amelynek a teljesítménye 30 milliárd eurót ért el tavaly, 170 ezernek embernek adva munkát, miközben a szektor 20 milliárd eurónyi kivitelt regisztrált
– mondta.
Rámutatott, hogy Németországon és Kínán kívül egyedül Magyarországon lesz jelen gyártókapacitással hamarosan mindhárom prémium német autómárka, mellettük a Suzuki és az Opel már rég odatelepült.
A külügyminiszter szerint az autóipar elektromos átállása eldöntött tény, a politikai döntések megszülettek, s nincs visszaút, így ehhez kell igazodni, ez pedig a jövő legmeghatározóbb fejleménye lesz az európai gazdaságban.
Ez két csoportra osztja fel az európai országokat: az átállás nyerteseire és veszteseire
– fogalmazott, és hozzátette, hogy előbbi kategóriába azok tartozhatnak, akik a legtöbb beruházást tudják magukhoz vonzani. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy Magyarország is beszállt a versenybe, és rendkívül sikeressé is vált, mások mellett a kontinens legalacsonyabb adókulcsainak és a különböző ösztönzőknek köszönhetően.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy bár a nyugat-európai gyártók talán a legjobb elektromos autókat fejlesztették ki, az ezekhez szükséges akkumulátorok előállításában a keleti vállalatok járnak élen. Ezt jól példázza, hogy a szektor tíz legnagyobb szereplője közül hat kínai, három dél-koreai és egy japán.
Ez az első alkalom, hogy egy meghatározó iparág nyugat-európai cégei teljesen függővé váltak a keleti beszállítóktól
– jelentette ki.
Ezért üdvözölte, hogy Magyarország fontos találkozási pontjává vált a keleti és a nyugati beruházóknak.
Szavai szerint ez annak is köszönhető, hogy a kormány a kölcsönös tiszteletre alapozta a külpolitikáját, nem kritizált senkit, nem avatkozott bele más országok belügyeibe, így megőrizte a jó viszonyt minden féllel.
Számunkra mindig jobb, amikor civilizált együttműködés van Kelet és Nyugat között, minthogy ennek hiányán általában rajtavesztünk
– tette hozzá. Ezzel összefüggésben pedig sajnálatosnak nevezte az úgynevezett kockázatmentesítést, az európai és a kínai gazdaság szétválasztását célzó megközelítést, amelyet egyes politikusok képviselnek.
Úgy látjuk, hogy a kockázatmentesítés a valódi kockázat. A keleti és a nyugati gazdaság szétválasztása, a kínai és az európai gazdaság szétválasztása a kockázat számunkra itt, Európában
– mondta.
A miniszter arra is kitért, hogy a tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártó közül öt már elkötelezte magát Magyarország mellett. És bár hazánk a lakosságszámát tekintve a 95. helyen áll a világranglistán, az elektromos akkumulátorok gyártásában jelenleg a negyedik, ráadásul hamarosan a második lesz.
Kiemelte, hogy a kínai gyártók kifejezetten azért települnek Magyarországra, mert ott a német márkák is jelen vannak, amire jó példa a CATL és az Eve Energy beruházása.
Erős együttműködésre és összekapcsolódásra van szükség a kínai és a német vállalatok között, ez is a realitás, és mi, magyarok ebből sokat profitálunk. Ez a garancia arra, hogy növekedési pályán tudjuk tartani nemzetgazdaságunkat minden turbulencia, minden bizonytalanság és minden válság ellenére, amellyel az európai gazdaság szembenéz
– mondta a külügyminiszter.