Szeptembertől kétéves próbaidővel bevezetik az iszlám bankrendszert, amely ugyan elemeiben létezett az Oroszországban élő mintegy 25 millió muszlim között, ám most első alkalommal törvény is rendelkezik róla.
Vlagyimir Putyin augusztus elején írta alá a jogszabályt, amely az iszlám pénzügyi rendszer megvalósíthatóságáról rendelkezik. Egyelőre csak négy, muszlim többségű régióban indítják el, így Baskíriában, Tatárföldön, Csecsenföldön és Dagesztánban. Ha a kétéves pilot sikeres lesz, akkor kiterjesztik az egész országra.
Az iszlám mindennapokat – így a pénzügyeket is – a nagyon szigorú saría jogrendszer szabályozza. Az újabb és újabb pénzügyi megoldásokat az iszlám hittudósok mindig először vizsgálják, elemzik, majd eldöntik, hogy halal (engedélyezett) vagy éppen haram (nem engedélyezett) a saría szempontjából. Ezeket a pénzügyi előírásokat a különböző iszlám államok jegybankjai eltérő módon érvényesítik, de van néhány alapelv, amelyeket az iszlám bankrendszer mindig betart.
Az egyik a kamatfizetés tilalma, amely más vallásokban – így bizonyos időszakokban – a keresztény egyháznál is megjelent. Különösképpen az uzsora tiltott. Haszon a közös kockázatvállalást követő nyereségből vagy bankoknál például az elismert működési költségekből keletkezhet.
TILOS AZ ISZLÁM ERKÖLCCSEL ELLENTÉTES ÜZLETEKBE FEKTETNI.
Ilyen erkölcsileg megvetendő befektetési terület például a szerencsejáték, a pornóipar, a fegyverkereskedelem, az alkohol- és dohánytermékekkel való üzletelés, de iszlám bank nem fog finanszírozni sertéstenyésztéssel, esetleg -feldolgozással kapcsolatos vállalkozást sem.
A bankok nem fizetnek kamatot, hanem ha valaki beteszi a pénzét, és azt, mondjuk, a bank befekteti egy vállalkozásba, akkor az ott közösen elért haszonból (vagy éppen veszteségből) részesül a pénz biztosítója. Ez tehát nem kamat, hanem kereskedelmi nyereség, amit a saría már engedélyez. Vállalatok esetében sem pénzt ad kölcsön kamatra, hanem a bank együtt vállalkozik a céggel, az elért haszonból vagy veszteségből meghatározott részben részesülnek.
Sőt – és itt jön még egy sarkalatos pont – a nyereség egy bizonyos részét a bankoknak jótékonykodásra kell fordítaniuk, vagyis az ügyletben meg kell jelennie a jótékonysági adakozásnak, azaz a vallásos adónak, ezt hívják zakátnak.
Magánhitelezéskor sem kérhet kamatot a bank, csak a költségeit fedező jutalékot, ami egy fix összeg, a futamidőtől független.
Ugyanakkor szigorúan tiltják a túlzott kockázatvállalást, vagyis ha az ügylet olyan kockázatot rejt, hogy, mondjuk, komoly nyereségre lehet vele szert tenni, de benne van a veszteség bekövetkeztének lehetősége is. És ugyancsak előírja a saríakompatibilis banki működés a nyereség és a veszteség megosztását a felek között, aminek méltányosnak kell lennie, tehát a finanszírozás mértéke határozza meg, hogy milyen nagyságú legyen, ha utólag kell esetleg befizetni valamennyi pénzt.
Magánhitelezés esetén pedig nem kamatot, csak a költségeit fedező jutalékot kérhet a bank, ami fix összeg, a futamidőtől független.
Az iszlám bankrendszer a partneri alapú kapcsolatokat támogatja, ellentétben a hagyományos, nyugati típusú bankokkal
– mondja Madina Kalimullina, az iszlám bankrendszer szakértőit tömörítő orosz szervezet ügyvezető titkára. Hozzátette, ebben a rendszerben nem lehet pénzügyi spekuláció, nincsenek származtatott ügyletek, és nem fektetnek be olyasmibe, ami mögött nincsenek fizikai eszközök, hiszen ezek vezettek a 2008-as gazdasági világválsághoz is.
A világon jelenleg mintegy kétmilliárd muszlim él. Ha valaki pedig közülük betartja a pénzügyekre vonatkozó saría-előírásokat, akkor nyugati típusú bankrendszerhez nem fog fordulni. Ezért is egyre népszerűbbek az iszlám bankok a hithű muzulmánok számára, hiszen halal szolgáltatásokat nyújtanak, vagyis egyszerre teljesítenek vallási és szociális missziót is a hívők számára.
Ugyanakkor éppen ezen eltérő gazdaságfilozófiai elveknek köszönhetően a 2008-as válság az iszlám bankokat sokkal kevésbé érintette, mint a nyugati pénzintézeteket. A válság alatt megtartott stabilitásuk pedig csak tovább növelte ügyfeleik bizalmát. Ehhez hozzá kell még vennünk, hogy
az iszlám bankok mindig is alapvetően konzervatív befektetési politikát folytattak.
Oleg Ganejev, aki a Sberbanknak, Oroszország legnagyobb hitelintézetének az alelnöke, arra hívta fel a figyelmet az Aljazeerának nyilatkozva, hogy az iszlám bankszektor éves növekedési rátája 40 százalék, és vélhetően 2025-re eléri értékben a 7700 milliárd dollárt.
Az arab világban már fél évszázada működő intézmények a kétezres évek elején kezdtek el terjedni a muszlim országokon kívül. Európa első iszlám bankjára 2004-ben adták ki az engedélyt Londonban (Islamic Bank of Britain).
Már a Krím 2014-es elcsatolását követő szankciók okozta zavarok hatására az Orosz Bankszövetség javasolta az iszlám bankrendszer bevezetését az országban. Ezt a folyamatot gyorsították fel az ukrajnai háború nyomán elrendelt oroszellenes szankciók, amelyek bizonyos területeken beváltak. Tehát az elmúlt évek válsághelyzetei Oroszországban egyre többször kényszerítették Moszkvát arra, hogy elengedje, lazítsa a gazdasági kapcsolatait a Nyugattal, és erősítse a Kelettel, elsősorban muszlim többségű államokkal.
Galejeva hozzátette még, hogy első körben nem sok hatása lesz az iszlám bankrendszer megjelenésének az orosz gazdaságra, viszont ezzel a kétéves kísérleti időszakkal már fel tudnak készülni a jövendő potenciális befektetőinek fogadására a Közel-Keletről, illetve a saríaalapú országokból. Kalimullina ehhez annyit tett hozzá, hogy reményei szerint elsősorban a valóseszköz-alapú finanszírozás és a kockázatmegosztáson alapuló kapcsolatok erősödnek majd. Ezzel a piaci lehetőséggel a kis- és közepes vállalatok járhatnak jól, mert ezek tipikusan alulfinanszírozottak. Az iszlám finanszírozás alapvetően a valós gazdaság támogatását célozza, amely valós, kézzelfogható termékekben nyilvánul meg.
(Borítókép: Dmitri Beliakov / for the Washington Post / Getty Images Hungary)