Szeptember 9-én kezdődött meg a kampányhajrá az október 15-i parlamenti választások előtt Lengyelországban. Mindkét nagy szövetség, a kormányzó jobboldali–konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) vezette jobboldali tömörülés és a jobbközép–liberális kihívója, a Polgári Platform (PO) vezette Polgári Koalíció (KO) is e napon bontott zászlót. Mindkét tömb próbált erőt mutatni, ugyanakkor jelenleg úgy tűnik, ez inkább a PO-nak sikerült. Azonban sok minden történhet még az utolsó hetekben.
Október 15-én tartanak parlamenti választásokat Lengyelországban, ami szakértők szerint az egyik legszorosabb lesz a Jog és Igazságosság (PiS) 2015-ös hatalomra kerülése óta – a lengyel politikába visszatérő Donald Tusk és az általa vezetett Polgári Platform (PO) más pártokkal szövetkezve akár meg is szorongathatja a Jaroslaw Kaczynski által vezetett jobboldali pártszövetséget.
Ennek megfelelően a hétvégén mindkét tömb megnyitotta kampányát: míg Donald Tusk Tarnówban, addig Jaroslaw Kaczynskiék Konskie-ban prezentálták a programjukat.
A PiS-vezér Kaczynski az ONET lengyel portál szerint egy nagyon hosszú, olykor csapongó beszédben fektette le pártjának programját, de a mindössze két óráig tartó rendezvényen beszédet mondott Mateusz Morawiecki kormányfő is, aki konkrét programpontokat is elárult, mi következne, ha október 15-e után folytathatnák a kormányzást.
A jobboldali pártszövetség eddigi legújabb ígérete, hogy a nők 38, a férfiak pedig 43 év szolgálati idő után nyugdíjba vonulhatnának,
de ezenkívül arra is ígéretet tettek, hogy növelik a családtámogatási transzfereket, javítanák az egészségügyi ellátás színvonalát, a gyógyszereket pedig 18 év alatt és 65 év felett ingyenessé tennék.
De emellett ingyenessé tennék az autópályákat is, a szupermarketeket pedig arra szólítanák fel, hogy a polcok kétharmadát lengyel termékekkel töltsék fel. Kaczynski emellett szintén kifejtette, hogy egy „barátságos” lakhatási programot is elindítanának kormányon, amivel a romló színvonalú épületeket újítanák fel.
A 74 éves pártelnök ezenkívül a lengyel szuverenitás és honvédelem fontosságáról beszélt – e kapcsán azzal vádolta meg kihívóját, Donald Tuskot, hogy míg a PiS egy független Lengyelországot szeretne építeni, addig Tusk és a PO egy függő állam létrehozásán fáradozna, bár nem fejtette ki, hogy pontosan mit is értett ezalatt.
Ugyanakkor hiába kapott nagy tapsot a miniszterelnök-helyettes a beszédéért a helyszínen, az ONET elemzése szerint a mindössze kétórás program nem volt túl erős – nem véletlen, hogy a PiS már be is jelentette, a párt a közeljövőben újabb nagyszabású kampányeseményt tart majd.
Ugyanezen a napon bontott zászlót a Polgári Platform (PO) és más jobboldali–liberális pártokból összeálló Polgári Koalíció (KO), ahol a fő felszólaló a PO-vezér Donald Tusk volt.
Az európai politikából Lengyelországba visszatérő politikus arról beszélt, mit tenne egy általa vezetett kormány az első száz napban, amennyiben október 15-én a lengyelek a kormányváltás mellett döntenek. Ennek következtében többek között azt ígérte, hogy évi 60 ezer zlotyiig (jelenlegi árfolyamon körülbelül ötmillió forint) növelnék az adómentességet, míg a havi ötezer zlotyinyi (417 ezer forint) nyugdíjat kapóknál eltörölnék az azután befizetendő adót.
Mivel a lengyel legfelsőbb bíróság még 2020 őszén szigorította az abortuszhoz való jogot, ezért a választáson kiemelt téma az abortusz ügye. Míg Kaczynski e kapcsán csak annyit beszélt, hogy a várandós nőknek is joguk van az élethez,
addig Tusk megígérte, hogy a terhesség tizenkettedik hetéig legális lesz annak a művi megszakítása.
Emellett hozzátette, minden nőnek joga lesz az ingyenes érzéstelenítéshez szülés, ahogy a magzat genetikai vizsgálatához előtt is.
Annak ellenére, hogy Tusk adócsökkentést ígért, emellett az állami kiadásokat is növelné: a tanárok bérét 30 százalékkal növelné, míg más szociális transzferek mértékét szintén emelné.
Annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatásokban a KO még mindig le van maradva a PiS-vezette jobboldali szövetségtől,
a választáson nagyon kiélezett verseny várható a két nagy tömb között.
Donald Tusk visszatérésével ugyanis az ellenzék lendületet kapott, és az elmúlt időszakban több nagy PiS-ellenes demonstrációt is sikerült megszervezniük. Júniusban például egy félmilliós tüntetést is tartottak, amióta Tuskék nem álltak le, és továbbra is gyakran tartanak kormányellenes eseményeket.
Ugyanakkor nem csak az ellenzék készül nagy erőkkel: a lengyel kormány nemrég jelentette be, hogy a parlamenti választással egy időben népszavazást is tartanak több olyan témáról, ami a kormányzó PiS-nek kedvez – többek között a migráció, a nyugdíjkorhatár vagy a lengyel–belarusz határon fekvő határkerítés kérdéséről. A PiS-nél abban reménykednek, a kérdésekkel visszavehetik a tematizációs készséget Tuskéktól, miközben a népszavazási kérdésekkel védekező állásba szorítanák a korábbi miniszterelnököt és pártját.
Ugyan a közvélemény-kutatásokban a PiS-vezette koalíció van az első helyen, de a 2019-es 43,6 százalékpontos választási eredményhez képest a legutóbbi kutatás szerint visszaesett 37 százalékpontra, míg a KO az utóbbi időben folyamatosan növekedve már 31 százalékponton áll,
így elképzelhető, hogy királycsináló szerepbe az a párt kerül, ami a harmadik helyet szerzi meg.
Erre a helyre pedig szintén többen is pályáznak: a szélsőjobboldali Konföderáció alapvetően a PiS-sel tudna összeállni – jelenleg 9 százalékpontra mérik –, míg a szociáldemokrata Lewica inkább a KO-val szövetkezhetne, bár a jobbközép–liberális pártokból álló pártszövetség és a baloldali párt között hatalmas az ideológiai szakadék. Utóbbit egyébként jelenleg 6 százalékpontra mérik.
Emellett az is kérdéses, hogyha a két nagy pártszövetség közül egyiknek sem lesz meg a többsége, akkor ki mögé állna be a 2020-as elnökválasztáson berobbanó, ott harmadik helyet megcsípő korábbi keresztény tévésztár, a részben Szymon Holownia által vezetett Harmadik Út koalíciós szövetség – Holownia az elnökválasztás után azért alapította meg pártját, a Lengyelország 2050-et, mert meg akarja haladni a PiS és PO közötti ellentétet. A további két másik pártból álló Harmadik Utat jelenleg 8 százalékpontra mérik.