2023-ban még mindig internet-hozzáférés nélkül él a világ lakosságának harmada, de sosem volt még ilyen magas az internetkapcsolattal rendelkező emberek száma – olvasható az ENSZ legfrissebb statisztikáit tartalmazó keddi közleményben.
Az ENSZ Nemzetközi Távközlési Uniójának (ITU) legutóbbi, 2022-es felmérése óta további mintegy 100 millió embernek sikerült csatlakoznia az internethez világszerte, de még mindig 2,6 milliárd ember él a számítógépes világháló nélkül.
A Föld lakosságának 67 százaléka, vagyis 5,4 milliárd ember már fent van az interneten.
„Az internetes kapcsolódás ilyen mértékű fejlődése egy újabb lépés a helyes irányba” – jelentette ki Doreen Bogdan-Martin, az ITU főtitkára közleményében.
Azonban úgy vélte, az internetes kapcsolatok számának növekedése még mindig nem elég gyors, és kitartó nemzetközi erőfeszítésekre van szükség, hogy 2030-ra mindenki számára elérhetővé váljon a globális, egyetemes és gyors internetkapcsolat.
Nem fogunk alábbadni az erőfeszítéseinkből, amíg egy olyan világban nem élünk, ahol mindannyiunk számára konkrét valóság a gyors internetkapcsolat, függetlenül attól, ki hol él
– hangsúlyozta az ITU főtitkára.
Az alacsony jövedelmű országokban volt a leggyorsabb az internetkapcsolatok fejlődése: 17 százalékkal nőtt az internetezők száma az elmúlt évben – magyarázta Bogdan-Martin, hozzátéve, hogy ezekben az országokban még mindig csak a lakosság alig egyharmada csatlakozik a világhálóhoz.
A legfrissebb globális becslések megerősítik, hogy az internetkapcsolatok számának 2020-ban mért két számjegyű növekedése csak rövid ideig tartott: ez elsősorban a koronavírus-világjárvány miatti kijárási korlátozásoknak, a bezártságnak és a hosszú ideig fenntartott távmunkának volt köszönhető – hangsúlyozta az ITU főtitkára.
Jelenleg két fő akadálya van az internetkapcsolatok globális fejlődésének: továbbra is azokat a közösségeket a legnehezebb elérni, amelyeknek még mindig nincs internetes hozzáférésük, illetve nem könnyű átállni a kezdetleges internetes hozzáférésről a stabil és felhasználóbarát online hozzáférésre
– mutatott rá Bogdan-Martin.
Gyakran alábecsülik az egyéb akadályokat is, például a túl alacsony internetes csatlakozási sebességet, a túl drága hardvert és előfizetéseket, a digitális kultúra hiányát, a kulturális és nyelvi akadályokat, a nemi alapú diszkriminációt és néha még az elektromos áram hiányát is – tette hozzá az ITU főtitkára.