Az Ukrajna ellen indított invázió kezdete óta tömegesen hagyják el hazájukat az oroszok. Még aggasztóbb, hogy jobbára fiatalok és iskolázottak. Az agyelszívás bénítóan hat az orosz gazdaságra, amely rövidesen Indonézia mögé szorulhat.
A háború robbanásszerű kivándorlási hullámot generált Oroszországban, és egyre világosabb, hogy igencsak hátrányosan fogja befolyásolni a gazdaságot. Egyes becslések szerint egymillió ember távozott hazájából, és elsősorban a vagyonos elit menekült el.
Az Economist által idézett Re: Russia elemzése 817–922 ezerre szűkítette a távozók számát.
Az elvándorlás rekordszintű munkaerőhiányt eredményezett: a Moscow Times szerint júliusban az ipari cégek 42 százaléka nélkülözött kellő számú alkalmazottat – szemben az áprilisi 35 százalékkal.
Az Oroszországból elvándorlók összetétele arra utal, hogy a legjobbak és legokosabbak hagyják el hazájukat. A nyugati szankciók sorozata sokakat gazdasági okokból késztetett távozásra, a katonai szolgálat alóli kibújás pedig a fiatal férfiakat ösztönözte menekülésre.
A 35 év alatti munkavállalók jelenleg a munkaerő alig 30 százalékát teszik ki. Ez messze a legalacsonyabb arány az eltelt húsz év statisztikájában.
A 2022 februárja óta távozottak túlnyomó többsége, 86 százaléka 45 év alatti, négyötöde pedig legalább főiskolai végzettséggel rendelkezik. A Kreml illetékese szerint már tavaly legkevesebb százezer informatikus költözött el Oroszországból.
Minden jel szerint elsősorban a vagyonosabbak szedték a sátorfájukat.
A 143 milliós országhoz képest a csaknem egymillió kivándorló tavaly az orosz bankokban levő megtakarítások csaknem 11,5 százalékát, 4000 milliárd rubelt, napi árfolyamon mintegy 14 700 milliárd forintot menekített külföldre.
A magasan képzett szakemberek elvándorlása nem tesz jót az orosz gazdaságnak, kivált hosszabb távon. Az agyelszívás más volt szovjet tagköztársaságok szintjére fogja csökkenteni az életszínvonalat Oroszországban.
A munkaerőhiányt pótló migráció nélkül, a csökkenő születési rátával párosulva, az orosz gazdaság az előrejelzések szerint zsugorodni fog – írja a Business Insider.
Indonézia vásárlóerő-paritáson mért GDP-je 2026-ban lehagyja Oroszországot – az Atlantic Council számításai szerint. Ez mindenképpen bekövetkezett volna, de két évvel később, ha Putyin nem indított volna háborút. A vásárlóerő-paritást, a PPP-t alapul véve a világ hatodik és hetedik legnagyobb gazdasága cserél helyet három év múlva.
Az orosz GDP alakulását befolyásolják a fejlett technológiákhoz való hozzáférést korlátozó nyugati szankciók is. Indonézia és Oroszország összehasonlításának közös nevezője a munkaerőpiac alakulása.
Oroszország lecsúszását és Indonézia felemelkedését jobbára ugyanaz a tényező alakítja: maguk az emberek. Oroszország akut agyelszívásban szenved, míg Indonézia munkaerő-állománya növekszik
– állapították meg az amerikai agytröszt elemzői, akik arra is felhívták a figyelmet, hogy a szakképzett indonéz munkaerő gyarapodása, illetve a hasonló képességű orosz munkaerő zsugorodása váltja ki a sorrend változását.
„A világ gazdasági súlypontja eltolódik” – szögezte le az Atlantic Council.
Következésképpen Kína felfigyel Indonézia növekvő költési kapacitásaira, ezáltal szorosabbá válik a két ázsiai ország kapcsolata. Ez szintén ronthatja Oroszország fejlődési kilátásait, amely a háború kezdete óta egyre inkább függ a Pekinggel folytatott kereskedelemtől.
(Borítókép: Emberek sétálnak Moszkva központjában 2023. június 16-án. Fotó: Natalia KOLESNIKOVA / AFP)