Már idén javában csökkent az autós forgalom a belga főváros szívében, miközben egyre többen pattantak kerékpárra. Pedig a környezetvédelmi szándékkal indított kevesebb autó kezdeményezés határidejét az évtized végében jelölték meg.
Szójátékkal Good Move – jó közlekedést és jó intézkedést jelent egyaránt – az elnevezése annak az ambiciózus tervnek, amelynek nem titkolt célja, hogy 2030-ig csaknem az egynegyedével, egészen pontosan 24 százalékkal csökkentse a brüsszeli autóforgalmat.
A határidőt és a szándékot másutt sokan félreértelmezték. Nemrégiben ál- és rémhírek sokasága jelent meg arról, hogy a világ száz, sőt ezer városában – klímavédelemre hivatkozva – a többi között egyenesen megtiltják, hogy 2030-tól magántulajdonban lévő személygépkocsik közlekedjenek az utcákon. Persze kattintásvadász kacsának bizonyult a hír.
Brüsszelben máshogy álltak a kérdéshez.
Az amerikai védelmi minisztériummal nem összetévesztendő Pentagon városközpontból egyszerű megoldással terelték át az átmenő forgalmat a körgyűrűre. A főútvonalakat egyirányúsították, néhány sugárúton a forgalmat kizárólag a tömegközlekedés és az elsőbbségi járművek számára korlátozták, sőt egyes sugárutakat csupán a gyalogosok használhatnak.
Budapesten – mint emlékezetes – parázs vitát gerjesztett, hogy ki és mi közlekedhet a felújított Lánchídon.
Brüsszelben tizenkét hónap elteltével az eredmények szembetűnők.
„Alig több mint egy év alatt 27 százalékkal csökkent a tranzitforgalom a városközpontban, és elképesztő, 36 százalékos növekedést tapasztaltunk a kerékpárosok számában” – idézte a Politico Bart Dhondtot, a város mobilitásért felelős tanácsosát.
A brüsszeliek az aktív mobilitást választották, ami jót tesz elsősorban a saját egészségüknek, nem utolsósorban pedig a teljes lakosság egészségének. Az ott élők kevésbé vannak kitéve a gépjárművek károsanyag-kibocsátásának és az autóforgalommal járó veszélyeknek.
A program nem indult zökkenőmentesen – ismerte el Dhondt. Az első hetekben gyakoriak voltak a dugók, az autózás hívei tiltakoztak, a dühös lakosok és az aggódó üzlettulajdonosok panaszkodtak.
A városvezetés tisztában volt azzal, hogy a radikális változások bizonytalanságot keltettek a kereskedők körében, akik sosem tudhatják, mit hoz a holnap. Együtt éreztek az autósokkal is, akik aggódva várták, hogyan változik meg napi rutinjuk.
A felhördülések ellenére azonban kitartottak az eredeti elképzelések mellett, a cél elérését pedig a számok is alátámasztották.
Három hónap alatt drasztikusan csökkent a csúcsforgalom a kulcsfontosságú csomópontokon.
Késő őszre átlagosan egyötödével kevesebb autót számoltak meg a belvárosban, a járművek száma pedig az esti csúcsforgalomban néhol a felére csappant.
A pozitív hatások – a többi között a jobb levegőminőség és a csendesebb utcák – egyre több embert vonzottak Brüsszel történelmi városmagjába, ahol nyomban emelkedtek az ingatlanok értékei.
A visszafogottabb autózás gazdasági hatását nehéz meghatározni. Néhány üzlet bezárt, de ez akár az energiaválság, az infláció és az ukrajnai háború következménye is lehet.
Ugyanakkor új cégek jelennek meg. A francia olajipari óriás, a Total helyi központi irodája például egy új sétálóutcába költözött.
Egyes cégeknél egyenesen az alkalmazottak vágytak olyan munkahelyre, amely autó nélkül is megközelíthető, és ahonnan a munkaidő letelte után gyalogosan sétálhatnak át a közeli bárokba és éttermekbe.
„Otthonról megpróbáljuk visszahozni az embereket a munkahelyükre, életben tartani az irodákat, vonzóbbá tételük követelménye pedig, hogy kellemesebbek legyenek a home office-nál” – magyarázta a városi tisztviselő.
Brüsszellel szemben – ahol sikerrel ültették át a gyakorlatba a Good Move kezdeményezést – másutt a lakosság ellenállása miatt lelassították, leállították, sőt, néhol egyenesen felszámolták a hasonló intézkedéseket.
Egy város, amely nem mozdul, haldoklásra ítélt
– véli Bart Dhondt, aki büszke Brüsszel változására, fejlődésére, kivált pedig arra, hogy jobb és zöldebb hellyé válik.
(Borítókép: Artur Widak / Anadolu Agency / Getty Images)